Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

"Még mindig nem tudjuk, hogyan marad életben"

Továbbra sem tudják megfejteni az orvosok annak a 83 éves indiai jóginak a titkát, aki állítása szerint hetven éve nem vett magához táplálékot és folyadékot.

"Még mindig nem tudjuk, hogyan marad életben" - jelentette ki Szudhir Sah neurológus, miután a múlt héten véget ért Prahlad Dzsani két héten át tartó nonstop kórházi megfigyelése.

A jógit két héten át összesen harminc orvos vizsgálta a nyugat-indiai Ahmedábád egyik kórházában. "Ez alatt az idő alatt a férfi semmilyen táplálékot, folyadékot nem vett magához, vízzel csak fürdéskor és gargalizáláskor lépett kapcsolatba, és vécén sem volt" - közölte G. Ilavazahagan, az indiai nemzetvédelmi kutatóintézet élettani kutatásokkal foglalkozó részlegének igazgatója.

A kutatók abban reménykednek, hogy a számos vizsgálat eredményei segítséget nyújthatnak abban, hogy túlélési stratégiákat dolgozzanak ki természeti katasztrófák és szélsőséges stresszhelyzetek esetére, valamint űrkutatási célokra, például Mars- vagy Hold-expedíciók számára.

Az orvosok mágneses rezonancia-vizsgálatot, DNS-elemzést és hormonteszteket végeztek, elektródákkal mérték Dzsani agy-, vese- és szívműködését, valamint egyéb idegélettani és génvizsgálatokat is elvégeztek. Ezeken kívül részletesen elemezték az aszkéta vérét is. Az eredmények néhány héten belül készülnek el.

A szakállas aggastyán a vizsgálatok végeztével hazatért közeli falujába. A férfi azt állítja, kizárólag a meditációból nyeri az életben maradáshoz szükséges energiát. Elmondása szerint nyolcéves korában egy istenség megáldotta, és azóta nincs szüksége semmilyen fizikai táplálékra. Arról is beszélt, hogy egy misztikus és megmagyarázhatatlan folyamat révén egy szájpadlásán található lyukon keresztül nyer vízcseppeket.

Sah szerint amennyiben Dzsani nem táplálékból vagy folyadékból nyeri az energiáját, akkor feltehetőleg valamilyen körülötte lévő energiaforrásnak, például a napfénynek köszönheti életben maradását. "Gyakorló orvosként nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a kalórián kívül egyéb energiaforrások is létezhetnek" - jelentette ki a neurológus.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×