Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Minden ötödik ember hisz benne, hogy földönkívüliek élnek közöttünk

A világon minden ötödik polgár hisz abban, hogy idegen lények látogattak el a bolygónkra, és embernek álcázva magukat közöttünk élnek közöttünk. Leginkább az indiaiak (45 százalék) és a kínaiak (42 százalék) gondolják azt, hogy földönkívüliek vannak a Földön - derült ki a Reuters News megbízásából végzett új Ipsos Global @dvisor felmérésből.

A világ GDP-jének 75 százalékát adó 22 ország - vélhetően emberi - felnőtt lakosságának egyötöde hisz abban, hogy idegen lények látogattak el a bolygónkra, s embernek álcázva magukat élnek "közöttünk".

A 23.000 felnőtt — országonként ezernél több válaszadó — részvételével végzett felmérés szerint tehát az emberek 80 százaléka nem hiszi, hogy idegen lények élnek közöttünk.

Azok a nemzetek, amelynek lakói leginkább hiszik, hogy álcázott látogatókkal élünk együtt: India (45 százalék) és Kína (42 százalék), s azok, amelyek legkevésbé gondolják így: Belgium, Svédország és Hollandia (nyolc-nyolc százalék). A magyarok 14 százaléka hisz az idegenek jelenlétében, 86 nem.

Azok között, akik hiszik, hogy idegen lények látogattak el a bolygónkra, és embernek álcázva magukat élnek közöttünk 22 százalék a férfiak és 17 a nők aránya; 35 év alattiak 25, a 35-54 év közöttiek 16, az 55 év felettiek 11-ot képviselnek; s inkább magasabb iskolai végzettségűek (22 százalék), mint alacsonyabban, vagy közepesen iskolázottak (19 százalék). A jövedelmi viszonyok (alacsony: 22, magas: 20, közepes: 19 százalék) és a családi állapot (házas: 19, más státuszú: 21 százalék) tekintetében nem mutatkozik jelentős eltérés.

Akik nem hiszik, hogy idegen lények látogattak el a bolygónkra, s embernek álcázva magukat élnek közöttünk inkább nők (83%), mint férfiak (78%); 55 év felettiek (89%), mintsem 35 és 54 év közöttiek (75%); kevésbé iskolázottak (úgy az alacsonyan, mint a közepesen képzettek 81%), mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (78%). A jövedelmi viszonyok (közepes: 81%, magas: 80%, alacsony: 78%) és a családi állapot (házas: 81%, más státuszú: 79%) tekintetében nem mutatkozik jelentős eltérés.

Ezek az eredmények a Thompson Reuters News Service megbízásából az Ipsos által 2009. november 4-e és 2010. január 13-a között végzett közvélemény-kutatásból származnak. A felmérésben részt vevő országok: Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyelország, Oroszország, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Cseh Köztársaság, Hollandia, Nagy Britannia és Egyesült Államok.

Országonként 1000-nél több válaszadó szerepelt az Ipsos által megkérdezett internetes panelben. Ezt követően súlyozást alkalmaztak a demográfiai különbségek kiegyenlítésére, valamint annak biztosítására, hogy a minta összetétele az adott ország legfrissebb népszámlálási adatainak megfelelően tükrözze a felnőtt lakosságot, és a kapott eredmények reprezentálják az egyetemes vélekedést.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×