A betegség tekintetében alapvetően a szívizomzat "elfáradásáról" van szó, amikor is szervezetünk motorja képtelen a megnövekedett teljesítmény-igénynek megfelelni, és nem működik elégséges szinten a vérkeringés normális szintjének megőrzéséhez. Több kiváltó ok is létezik, amelyek a betegség kialakulásához vezethet.

Az esetek legnagyobb részében a koszorúerek szűkülete áll a probléma hátterében. Ilyenkor a szívizom nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz feladata végzéséhez. Az okok gyakoriságának sorrendjében a következő helyen a szívbillentyűk hibás működése áll. Ezt a magas vérnyomás betegség (hypertonia) követi, ami az erek szűkületéhez vezet, és így a szív nagyobb munkáját követeli meg a vér kihajtásához, keringetéséhez.

Ezeken túl mérgezés is előidézheti a szívelégtelenséget, noha ez kevesebb esetben történt meg eddig. Azonban mindenképpen fel kell hívni a lakosság figyelmét, hogy például az alkoholmérgezés hirtelen halált okozó szívritmuszavarhoz is vezethet.

Tünetek jelentkezésének okai

A betegség a szív jelentős izomerő-tartaléka miatt jó ideig láthatatlan, ez a tartalék azonban hirtelen fizikai terhelés, betegség (láz, vérszegénység, pajzsmirigy túlműködés), vagy terhesség hatására egyszer kiürül, megnő ugyanis a szervezet szükséglete a szív teljesítményének növekedése iránt.

A keringés többé nem lesz kompenzált, kiderül, hogy a szív összehúzódó ereje már nem a régi és leginkább nem olyan mértékű, mint kéne. Ekkor a betegnél különböző tünetcsoportok jelentkeznek. Ezek azonnali kezelést igényelnek, hiszen az eddigi adatok alapján a betegek 70 százaléka tíz éven belül meghal, viszont a kezelés megnövelheti a várható élettartamot.

A tünetek sokfélék lehetnek, de legtöbbször olyan jellegűek, hogy a beteg nem is sejti, hogy szívelégtelenségről van szó. A fáradékonyság, izomerő csökkenése, szédülés, aluszékonyság, alvászavar, gyakori vizeletürítés, a gyorsabb szívverés tipikusan olyan jelek, amelyekből egy átlagember nem következtet a betegségre, ezért is fontos a prevenció jelentőségének tudatosítása.

A boka- és lábszár duzzanás (ödéma), valamint a nyaki véna kitágulása már árulkodóbb tünetek, csakúgy, mint az oxigénben szegényebb vér miatt kialakuló kékesebb arc- és ajakszín (cianózis). Mindezek mellett a vese kóros működése és a máj megnagyobbodása, de a legkínzóbb következmény, a légszomj is előállhat.

Gyógymódok

Többféle gyógymód létezik, de valójában ezek csak a tünetek enyhítésére alkalmasak. A pacemaker (ingerkeltő készülék), a billentyűk műtéti megoldása, vagy a koszorúerek műtéti tágítása, sebészeti áthidalása működő megoldások, de az esetek többségében nem elégségesek.

Mindezek mellett a konzervatív, gyógyszeres kezelési eljárásokat is mindenképpen igénybe kell venni, hogy a gyógyszerek megfelelő kombinációjának megtalálásával támogassák a fent említett kezeléseket. Legvégső esetben szívátültetéshez is fordulhatnak az orvosok, azonban ez a megoldás a rendelkezésre álló szív alacsony száma miatt az esetek nagy százalékában nem alkalmazható.

Ezen módszerek segítségével a beteg számára ugyan korlátozott, de többé-kevésbé elfogadható életkörülményeket lehet biztosítani. Ezért is fontos a korai felismerés és ennek hatására a minél előbbi életmód-váltás, hiszen minél hamarabb derül fény a szív elégtelen munkájára, annál könnyebb a betegség kezelése.

Minden esetben célszerű kerülni a túlzottan sós ételeket, az extrém fizikai terhelést és a testsúly csökkentésére is nagy figyelmet kell fordítani, hogy ilyen módon is enyhítsünk a szívizom igénybevételén. Ezek mellett pedig a rendszeres testmozgás elengedhetetlen, hiszen ennek révén növelhetjük szívünk teljesítőképességét - hangsúlyozza a Magyar Kardiológusok Társasága.