A tudósok fényt derítettek arra, hogy az igen könnyen függőséget okozó kokain miféle változásokat idéz elő az agyban egy olyan folyamat révén, amely befolyásolja a génexpressziót (génkifejeződést), viszont nem hat ki a gének szekvenciájára (a DNS-t alkotó alapegységek, úgynevezett nukleotidok sorrendjére).

A drog hatására változások lépnek fel az agy élvezeti "áramköreiben", amelyek elsőként reagálnak a rendszeres kokainfogyasztásra: ezek váltják ki a jelek szerint a narkotikum iránti kínzó vágyakozást. "Ez az alapvető felfedezés segít megérteni, hogy miképpen alakul ki a kábítószer-függőség" - mutatott rá Nora Volkow, az amerikai Nemzeti Drogellenes Intézet (NIDA) igazgatója.

Bár további vizsgálatok szükségesek - tette hozzá -, a mostani kísérletek újabb kulcsfontosságú tényezőt mutattak ki a molekuláris folyamatokban, amelyeket a kokain ismételt fogyasztása indít be. Ez mechanizmus viszont új potenciális célpontot jelent a gyógyszerkutatók számára.

Az egereken végzett kísérlet során az egyik csoportnak többször adtak kokaint, míg a másiknak fiziológiás sóoldatot, s csupán az utolsó dózisba kevertek kábítószert, hogy kiderítsék a narkotikum ismételt adagolása és egyszeri bevitele közötti hatást.

Mint kiderült, azoknál az egereknél, amelyeknek többször adtak kokaint, drámai módon megváltozott a génexpresszió, majd kialakult a drogfüggőség. A kísérletek fényt derítettek arra is, hogy a kokain bizonnyal blokkolja azt az enzimet, amely kritikus szerepet játszik a génkifejeződés úgynevezett epigenetikus szabályozásában. (Epigenom a genom "környezetét", a DNS-lánc fölötti hálózatot jelenti, amely eldönti, hogy éppen melyik gén van be- vagy kikapcsolt állapotban.)

A szerzők ugyancsak kimutatták, hogy amennyiben sikerül feloldani a G9a nevű enzim blokkolását, megszűnik a kokain iránti kínzó vágy is.

"A krónikus kokainfogyasztás által beindított genetikus és epigenetikus folyamatokról alkotott árnyaltabb kép elősegíti az agyműködés biokémiai szabályozásának jobb megértését" - vélekedett Eric Nestler, a Mount Sinai School of Medicine Agykutató Intézetének igazgatója.

Eric Nestler szerint az új kutatás nem csupán segít meghatározni, hogy miként alakul ki a drogfüggőség, hanem új gyógykezelési lehetőségeket is kijelöl.