A hitleri hatóságok a helyszínen letartóztatták Lubbét, akit kommunista kapcsolatokkal vádoltak, és ezzel jelt adtak számos kommunista vezető letartóztatására.

A parlament épületének felgyújtása a náci párt részére ürügyet szolgáltatott a kommunistákkal való leszámolásra, bár azt a vádat, hogy a kommunisták álltak volna a Reichstag felgyújtása mögött, nem tudták bebizonyítani az 1933 szeptemberében kezdődött lipcsei perben, amelyen a kommunista vádlottakat, köztük a bolgár Georgi Dimitrovot kénytelenek voltak felmenteni.

Marinus van der Lubbét viszont a megfelelő bizonyítékok hiánya ellenére is halálra ítélték, és 1934 januárjában kivégezték.

A berlini Reinhard Hillebrand ügyvéd egyike volt azoknak, akik az elmúlt években a leghatározottabban küzdöttek az akkori ítélet hatálytalanítása érdekében, ami azonban a német szövetségi ügyészség döntése alapján csak hetekkel ezelőtt történt meg.

A kártérítési pert alighanem elveszítették volna

A Lubbe-családdal kapcsolatot tartó Hillebrand utalt arra, hogy ő maga is lebeszélte a hozzátartozókat az esetleges kártérítési igényről. Emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó, 1998-ból származó törvény előirányozza ugyan korábbi nemzetiszocialista ítéletek hatálytalanítását, de esetleges kártérítésről egyáltalán nem tesz említést.

Mindennek alapján az ügyvéd úgy vélte, hogy egy ilyen jellegű igény előterjesztése és az ezzel kapcsolatos per valószínű elvesztése "súlyos csalódáshoz" vezethet. Hillebrand szerint a hozzátartozók számára amúgy is "nagy erkölcsi győzelmet" jelentett az ítélet hatályon kívül helyezése.

"Történészvita" két fő teória körül

Ami pedig a Lubbe szerepéről máig is tartó "történészvitát" illeti, továbbra is két fő teória tartja magát. Az egyik az, hogy a holland fiatalember magányos gyújtogató volt, a másik pedig az, hogy a nácik maguk okozták a tüzet, hogy ürügyet teremtsenek a politikai ellenfelekkel való leszámolásra, s a hatalom megragadásához pótlólagos magyarázatot teremtsenek.

A hetvenes években felerősödött a "magányos gyújtogató" teóriája, az utóbbi időben azonban ezzel kapcsolatban ismét erős kétségek merültek fel. Így egyesek Lubbe holttestének exhumálását követelték annak megállapítása érdekében, vajon a per során nem állt-e gyógyszer, illetve kábítószer hatása alatt. A krónikák szerint ugyanis Lubbe a csaknem öt hónapon át tartó tárgyalás idején mindvégig feltűnő apátiába süllyedt.

Az ítélet hatálytalanítása idején - azaz idén januárban - a megkérdezett németek csaknem 60 százaléka vélekedett úgy, hogy a tüzet a nácik okozták, 10 százalékuk szerint pedig a kommunisták. 21 százalék vélte azt, hogy Lubbe volt a gyújtogató, a fennmaradó néhány százalék pedig teljességgel tisztázatlannak találta a tettet.