A tájékoztatás szerint a négy gyanúsított tavaly megállapodott abban, hogy az idén hatályba lépő Vidéki otthonfelújítási programban jogosulatlanul fognak támogatási összegeket felvenni. Ezért egy ismerősükkel - akinek nem állt szándékában gazdasági társaság létrehozása, működtetése - egy építőipari céget alapíttattak.

A gyanúsítottak főként olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kistelepüléseken élő, ingatlannal rendelkező magánszemélyeket kerestek meg, akik megfeleltek a program feltételeinek. Velük abban állapodtak meg, hogy

a felújítási munkák tényleges elvégzése nélkül az építőipari cég fiktív számlákat fog kiállítani a nevükre

és a támogatás igényléséhez a valótlan tartalmú dokumentumokat is segítenek nekik elkészíteni, benyújtani a Magyar Államkincstárhoz - közölték.

Azt írták, a szolgáltatásért cserébe a bűnszövetség sikeres pályázás esetén a támogatás jelentős részét elkérte az igénylőktől. Az építőipari társaság nevében a gyanúsítottak összesen 205 magánszemélynek állítottak ki számlákat anyagköltségről, munkadíjról és nyújtottak be támogatási igényeket 2025. január 13. és február 26. között.

A bűnszövetség összesen csaknem 610 millió forint támogatási összeg kiutalását kérte az államkincstártól, így az állami költségvetésnek ilyen összegű vagyoni hátrányt kíséreltek meg okozni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy adóellenőrzés lefolytatásánál észlelte, hogy a számlákon szereplő felújítási munkálatok nem történtek meg, így a jelzésük nyomán a Magyar Államkincstár felfüggesztette a támogatási igények kifizetését - írták.

A közlemény szerint a költségvetési csalás bűntett "ezen alakzata öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". A nyomozás még kezdeti szakaszban van, a gyanúsítottak a bűncselekmény elkövetését tagadják, így megalapozottan feltehető, hogy a még ki nem hallgatott tanúkat befolyásolnák vagy tárgyi bizonyítékokat tüntetnének el.

A bíróság erre tekintettel rendelte el a három gyanúsított letartóztatását, egyiküknél büntetett előélete miatt a bűnismétlés veszélye is fennáll. A negyedik gyanúsított azért került bűnügyi felügyeletbe, mert nagy mértékben megromlott az egészsége és a bűncselekmények elkövetésében kisebb szerepet töltött be. Emiatt vele szemben a bíróság szükségtelennek tartotta a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelését - olvasható a közleményben.

A letartóztatással szemben a negyedrendű gyanúsított kivételével a gyanúsítottak fellebbeztek, így a végzés velük szemben nem végleges.