Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Nyitókép: Pexels.com

Nagyon "megszeretett" egy boltot a NAV

A maximális időtartamú üzletzárás mellé maximális mulasztási bírságot is kiszabott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy budapesti kereskedőre, aki hatszor bukott meg a próbavásárláson - közölte a hivatal hétfőn.

A közlemény szerint a revizorok huzamosabb ideje figyelték a távol-keleti termékeket árusító üzlet működését, mivel a tulajdonosok három éven belül többször is elbuktak a NAV-ellenőrzésen.

A pénzügyőrök ezúttal sem találtak mindent rendben, az utolsó próbavásárláskor már hatodik alkalommal állapították meg, hogy a vállalkozás elmulasztotta a bevételek bizonylatolását.

A sorozatos szabályszegés miatt a NAV a maximális 3 millió forint mulasztási bírságot szabta ki, és a maximális, 60 nyitvatartási napra szóló üzletzárást is elrendelte.

A legnagyobb mulasztási bírság alapvetően 2 millió forint, azonban a kereskedő sorozatos szabályszegése miatt kockázatos adózónak minősült, ezért kapta az összeg 150 százalékát, ami ilyenkor a legsúlyosabb intézkedés - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×