Egy pálfai asszony szombaton adott fel hirdetést az egyik internetes piactéren, egy használt nyomtatót kínált eladásra 10 ezer forintért. Pár órán belül kapott egy üzenetet, hogy a termék elkelt és a vásárló kifizette a vételárat - írja beszámolójában a rendőrség. Az eladótól egy visszaigazolást kértek azzal az ürüggyel, hogy amennyiben szeretné megkapni a pénzt, kattintson az üzenetben található linkre.

A kattintás után láthatóvá vált egy adatlap a vásárló adataival, azon a felületen volt egy fül Fizetés elfogadása felirattal. Innen egy áloldalra navigálták, ahol feltűnt egy lista, az összes magyar bank nevével. A megfelelő logóra kattintva megjelent a belépési felülete. Azon keresztül a felhasználó név és a jelszó és SMS-ben érkezett belépési kód megadásával bejelentkezett az "internetbankba". Ezután érkezett egy újabb SMS, amely egy banki App regisztráció és jóváhagyási mód beállítási kódja volt. Ezt a kódot szintén megadta azon a felületen ahol a bankot kellett kiválasztani.

A második kód beírását követően még két SMS-t kapott a banktól, de egyik sem a vételár érkezéséről szólt.

Egy 2 370 756 és egy 1 944 000 forintos tranzakcióról tájékoztatták, amit ismeretlenek két idegen számlára indítottak.

Egy szekszárdi férfit szinte ugyanígy csaptak be ismeretlenek. Szombat délután ő is egy internetes piactéren hirdetett meg egy feleslegessé vált gyerekjátékot. Hamarosan üzenete érkezett, miszerint a fizetés kész, kattintson a linkre amit küldenek.

Az alkalmazáson keresztül meg is érkezett a csalárd link, ahol az összes bank rajta volt, csak ki kellett választani a "megfelelőt". Ott megadta a kért adatokat, belépett a fiókjába, ahol akkor még megvolt a pénze. Később vált csak gyanússá a történet, mert a „vásárlótól” kapott egy újabb üzenetet egy új profilról, ahol tájékoztatta a régi profil törléséről, és ígérte, hogy másnap még keresni fogja. Amikor megint belépett az internetbankjába, a közel 5 millió forintjának csak a hűlt helyét találta.

A rendőrség ismét szeretné felhívni mindenki figyelmét, aki online piactéren árusít, hogy

• legyen mindig óvatos és egészségesen gyanakvó;
• ne nyisson meg idegenektől érkezett linket;
• ne adja ki személyes és banki adatait se telefonon, se e-mailben, sem pedig SMS-ben;
• ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az többnyire csalásra utal;
• valamint mindig érdemes gondolkodni, mérlegelni kattintás előtt.