A fiú kilenc osztálytársát és az iskolaőrt lőtte le egy belgrádi általános iskolában 2023. május 3-án. Mivel a fiú a bűncselekmény elkövetésének időpontjában 13 éves volt, a szerb törvények szerint büntetőjogi felelősségre nem vonható. Pszichiátriai megfigyelés alá került. Apját az általános biztonság súlyos veszélyeztetésével, valamint kiskorú elhanyagolásával, anyját pedig ez utóbbi mellett illegális fegyverbirtoklással vádolták. Mindkét szülő tagadta bűnösségét.

Az eljárás januárban kezdődött a szülők és a lövészoktató ellen. Az ügyész a kiszabható legmagasabb büntetéseket kérte a vádlottakra, és úgy vélte, nem lehet enyhítő körülményeket figyelembe venni, mert a vádlottak nem tanúsítottak sem megbánást, sem együttérzésüket nem fejezték ki az áldozatok hozzátartozóival.

A vádirat szerint a fiúnak az apja tanította meg a fegyverhasználatot, és rendszeresen jártak lőtérre. A férfi ugyan rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, de fegyvereit nem az előírt biztonsági szabályok szerint tárolta.

Az iskolai tömeggyilkosság helyszíne még mindig zárva van, a szóban forgó tantermet nem használják, de az iskolában tovább folyik az oktatás. A teremből a tervek szerint emlékhelyet alakítanak ki. A történtek után sok diákot más iskolába írattak át a szülei.

Az iskolai ámokfutást követő éjszakán egy 20 éves fiatal a Belgrádhoz közeli Mladenovacon járókelőkre lőtt gépkarabéllyal, megölve nyolc embert. Az elkövetőt december elején húszévi börtönre ítélték. Szerbiában a kiszabható legsúlyosabb büntetés negyven év elzárás, de Uros Blazic tette elkövetésének idején húszéves volt, így a szerb törvények alapján legfeljebb húszévi elzárással büntethető.

A két eset megrázta Szerbiát, és tömegtüntetésekhez vezetett.

A tömeggyilkosságokat követően a szerb kormány több intézkedést hozott. Egyebek mellett fegyverleadási amnesztiát hirdettek, amelynek során az ország állampolgárai már több mint százezer fegyvert és lőszert adtak le. Emellett Szerbia minden iskolájában állandó rendőri felügyeletet vezettek be, és megkezdték a büntetőjogi felelősségre vonhatóság alsó korhatárának 14-ről 12 évre csökkentését.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után a civil lakosságnál rengeteg fegyver maradt, a médiában közölt adatok szerint Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.