A nemzeti parkokat felügyelő thai államtitkárság egyelőre kísérleti kezdeményezésének részeként a földművesek a méheket újfajta védelmi vonalként alkalmazzák, kihasználva az elefántok természetes félelmét a méhcsípéstől. Az ötletet egy oxfordi kutatás vetette fel és évek óta sikeresen alkalmazzák Afrikában.

A probléma meglehetősen súlyos a keleti Csanthaburi tartományban, ahol sűrű erdőségek szomszédságában termelnek rizst, maniókát, ananászt és kaucsukot a helyi közösségek. Praszit Szae-Li, a helyi közigazgatás vezetője szerint az elefántok két évvel ezelőtt kezdték el a dúlást a termőföldeken.

"Az elefántok csordában járnak, útjukban mindent letarolnak. A földet annyira ledöngölik, hogy kamion is rá tud hajtani, miután elmentek" - mondta el.

A kormányzat azt javasolta a farmereknek, hogy az elefántok egyik kedvence, az ananász helyett kezdjenek el tököt termeszteni, de ez sem oldott meg semmit: az állatok így is elpusztították a veteményt, kihúzgálták a gyökereket, olykor még meg is ették a tököt.

A félreeső Pana falu lakói egy kormányzati kutatóintézettől kaptak segítséget a méhek neveléséhez. Hagyományosan a méhkaptárokat a földre helyezik, de a kutatók cölöpökre rakták őket, hogy az elefántoknak szemmagasságban legyenek.

A kaptárokat kötél köti össze, kerítést formálva a földterület körül. Amikor az elefántok megpróbálnak a kötélen keresztül bejutni a termőföldre, megrázkódnak a méhkaptárok, a rovarok pedig félelmetes rajban törnek ki otthonukból, összecsípve és elijesztve az ormányosokat.

"Először azt hittem, nem fog működni, még az erdészeti tisztviselők sem gondolták. De miután felállítottuk a kaptárokat két hónappal ezelőtt, működött. Az elefántokat megcsípték a méhek, azóta nem jöttek vissza" - mondta el az egyik helyi farmer, a 66 éves Buncsu Szirimaha.

A kezdeményezés hátulütője, hogy egy nagyobb farm számára túl drága megoldás. A kaptárok, amelyekben egyenként 10 ezer méh lakik, mintegy 115 dollárba (31 ezer forint) kerülnek, ezekből több ezer is kell egy nagy földterület elkerítéséhez. Ugyanakkor a kisebb földek és a helyiek otthonainak megvédésére alkalmasnak tűnik a módszer.

"Volt, hogy éjszaka jöttek az elefántok. Feljöttek egészen a házig, csapkodták az ajtókat és ablakokat. Feldöntötték a motorbicikliket, letépték a ponyvákat és felborították a mosógépünket is" - idézte fel Buncsu Szirimaha 36 éves lánya, Dararath, aki elégedett az új védelemmel.

A projekt "melléktermékeként" 50 méhkaptáronként 300 kilogramm mézet keletkezik, amelyet kilogrammonként 4,3-14,3 dolláros (1100-3900 forint) áron tudnak értékesíteni. Ugyanilyen áron adható el a méhviasz is.

Thaiföldön nagyjából háromezer elefánt él szabadon. Miután a farmerek egyre több erdőt vágnak ki, hogy termőfölddé alakítsák a területet, az elefántok természetes élőhelyük zsugorodása miatt kénytelenek az erdőkön kívül élelmet keresni.