Az Európai Unióban és Magyarországon is csökkent a naponta dohányt és dohánytermékeket fogyasztók aránya 2025 és 2022 között, ám az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar arány még mindig jócskán az EU-átlag felett van. Az EU-s rangsorban Magyarország már „csak” 10., míg három évvel korábban még 7. volt – írta a Portfolio.

Tavaly az Európai Unió 16 évesnél idősebb lakosságának 16,5 százaléka fogyasztott napi szinten dohányterméket vagy kapcsolódó terméket (e-cigarettát, nikotinpárnát vagy hevített dohányterméket). Ez enyhe csökkenést jelent a 2022-es, 17,5 százalékos adathoz képest. Magyarországon viszont a 16 éves és annál idősebb lakosság 18,9 százaléka vallotta magát napi fogyasztónak, szemben a 2022-ben mért 20 százalékkal. Ráadásul a dohányterméket és kapcsolódó termékeket naponta fogyasztók aránya minden korcsoportban magasabb volt Magyarországon, mint az EU-ban.

2022-höz képest minden korcsoportban csökkent a napi dohányosok aránya az EU-ban, míg Magyarországon a 16-24 éves korcsoportban emelkedett, 13,8 százalékról 15,3 százalékra.

Az EU tagországai közül Bulgáriában (26,3 százalék), Svédországban (23,9 százalék) és Horvátországban (23,6 százalék) volt a legmagasabb a 16 éves és idősebb népesség körében a dohányterméket és kapcsolódó termékeket naponta fogyasztók aránya. A legalacsonyabb arányt Hollandiában (9,9 százalék), Írországban (11,7 százalék), Belgiumban (13,6 százalék) és Luxemburgban (13,8 százalék) mérték.

Magyarország valamicskét javított tavaly a ranglistás helyén, hiszen nálunk volt a 10. legmagasabb a dohányzási arány, míg 2022-ben még a 7. volt.

A dohányterméket és kapcsolódó termékeket naponta fogyasztók aránya 17 uniós tagállamban csökkent 2022 és 2025 között: a legnagyobb csökkenést Spanyolországban és Luxemburgban regisztrálták (mindkét esetben −2,1 százalékpont (pp). Ezzel szemben Horvátországban és Litvániában (mindkét esetben +2,7 pp) volt a legnagyobb növekedés – írja a lap.