Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord Magyarországon, elérte a 42 Celsius-fokot a hőmérséklet június 30-án, az első hőhullám során. De a június abban is sok rendkívüliséget hozott, hogy az Alföldön nagyon nagy területen a legmelegebbet mérték. A július pedig azért volt nagyon érdekes és kiugró, mert nagyon száraz volt.

Volt olyan terület az Alföldön, ahol az idei június volt a valaha volt legmelegebb, a július pedig a legszárazabb,

ami jól mutatja az Alföld kitettségét az éghajlatváltozásnak – mondta el Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakember hangsúlyozta: „a rekorddőlésekről egyébként az a véleményem, hogy nyilván ez érdekes a média és az olvasók, hallgatók számára, de az sokkal fontosabb, hogy mondjuk a napi középhőmérséklet nagy területen tartósan nagyon magas.”

Ha mondjuk tartósan 34 fok a napi középhőmérséklet, az azt jelenti, hogy akár 40 fokosak a nappali maximumok és 30 fok fölöttiek vagy azt elérőek az éjszakai minimumok is, ami iszonyúan megterhelő az emberi szervezet számára – fejtette ki, hozzátéve: ha nem tudunk aludni éjszaka sem, mert nem hűl vissza a lakás, akkor már nagyon nagy a kitettségük nemcsak az időseknek, hanem a fiataloknak is, és nyilvánvalóan a külterületeken munkát végzőknek is.

Az abszolút melegrekord azt jelenti, hogy még sosem volt a mérések kezdete óta ilyen magas a hőmérséklet. „Sehol az országban nem mértünk még ilyen meleget. 41,9 volt a korábbi rekord, ennél magasabb hőmérsékletet csak most, június 30-án mértünk a Széchenyi nevű mérőhelyünkön” – mondta az éghajlatkutató.

Fontos azt is hozzátenni, hogy az egyes szélsőségek kiváltásához lokális tényezők is hozzájárulhatnak, tehát több tényező együttes hatása is okozhatja, ha valahol rekordot mérnek. Fontos elemezni, vizsgálni, hogy milyen tényezők járultak ehhez hozzá. De összességében az idei nyárban azt fontos hangsúlyozni, hogy nagyon sokféle rekord megdőlt, budapesti rekordok is, és ami nagyon érdekes, hogy többször az éjszakai rekordok is, tehát a minimumhőmérséklet negatív rekordja is egy-egy állomáson – tette hozzá.

A szakértő arról is beszélt, hogy

évente közel harminccal nő meg a hőhullámos napok száma a pesszimista becslések szerint az évszázad közepére.

Egyre többször halljuk azt is, hogy az emberek azt mondják: eltűnnek az évszakok, nincs tavasz, nincs ősz.

Valóban azt látjuk, hogy az év egyre inkább kettébontható egy téli félévre és egy nyári félévre. Az átmeneti évszakok hónapjai már kezdenek hasonlítani a nyárra: a május egyre inkább hasonlít a júniusra, nagyon gyakran már májusban kialakul egy komoly hőhullám, szeptemberben pedig még tart egy hőhullám. Sőt az is előfordul, hogy augusztus végén lezárul egy komolyabb hőhullám, és szeptemberben még újra ki tud egy alakulni. Tehát

a május és a szeptember egyértelműen nyárias jelleget kezd ölteni

– mondta el Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést meghallgathatja alább.