A testület helyt adott a hazafias platformot hirdető Rogyina párt vonatkozó, a választásra vonatkozó előírások megsértésére hivatkozó keresetének.

Az ítélet nem érinti a Jabloko képviselőjelöltjeinek indulását az egyéni választókerületekben a szeptember 18. és 20. között tartandó alsóházi választásokon. A parlamenten kívüli ellenzéki párt, amely egyedüliként ellenzi nyíltan az ukrajnai háborút a korábban a Központi Választási Bizottság (CIK) által a szövetségi törvényhozási megmérettetésre engedett 11 politikai erő közül, közölte, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet. Erre öt napja van.

A Rogyina a Jabloko háborúellenes álláspontját szélsőségességre való felhívásként és Oroszország területi integritásának megsértéseként értelmezte.

„A tűzszüneti megállapodás azonnali megkötésére irányuló felhívások arra szólítanak fel, hogy állítsák le a megszállt területek felszabadítását, vagy mondjanak le azok felszabadításáról” – hangoztatta a felperes jogi képviselője, aki szélsőséges megnyilvánulásként interpretálta a Jabloko pártnak az LMBTQ-közösség melleti kiállását is.

A Rogyina a szerzői jogok megsértésével is megvádolta a Jablokót, egyebek között ismert szovjet dalokból és egy plakátról származó motívumok, valamint a ChatGPT által generált képek felhasználása miatt. A kereset szerint a hirosimai atombomba-támadásról készült fénykép használata az amerikai hadsereg jogait sértette.

Nyikolaj Ribakov, a Jabloko elnöke a vádakat visszautasította. Érvelése szerint a Rogyina azért kezdeményezte az eljárást, mert pártjának politikája és választási programja eltér a jelenlegi hatalom irányvonalától.

A CIK és az ügyészség támogatta a Jabloko-pártlistának a választásokból való kizárását a szerzői jogok megsértésére hivatkozva. A CIK emellett az orosz pénzügyi felügyeletre (Roszfinmonitoring) hivatkozva azt állította, hogy több jelöltje külföldről – az Egyesült Államokból, Németországból, az Egyesült Arab Emírségekből és más országokból – részesült anyagi támogatásban.

A Jabloko jogi képviselője ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy jelölteknek a választás előtt el kellett adniuk minden külföldi értékpapírjukat. Másrészt kijelentette, hogy a párt olyan orosz állampolgároktól részesült adományokban, akik külföldi forrásokból kaptak pénzt.

A Jabloko megítélésére a hivatalos orosz politikai fősodorban árnyékot vetett, hogy Julija Navalnaja és számos más emigrációban élő orosz ellenzéki a párt támogatására szólított fel. Maga a Jabloko elhatárolódott ettől. A párt tevékenységét egyébként mind a négy, parlamenti frakcióval rendelkező orosz ellenzéki politikai erő bírálta.

Grigorij Javlinszkij, a párt egyik társalapítója az ítéletet, amely szerinte minden alap nélkül eltiltotta a Jablokót a választáson való részvételtől, „a politikai rendszer önleleplezésének nevezte”, és úgy vélekedett, hogy Oroszországban ma „sokkal nagyobb igény van a békére és a szabadságra, mint azt a hatóságok feltételezték.

Augusztus elején Párizsba emigrált Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus, aki július közepén bejelentette, hogy felhagy a kampányával és nem indul a parlamenti választásokon. Arra hivatkozott, hogy nem akarja feleslegesen veszélybe sodorni támogatóit, és világossá tette, hogy saját biztonsága érdekében jobbnak látja elhagyni Oroszországot.

Nagyezsgyin egyike azon kevés orosz politikusoknak, akik nyíltan bírálják Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a háborút.