A jogvédő szervezet a kormánynak is elküldött észrevételeiben kifogásolta, hogy a kabinet mindössze 5 napot adott az alkotmánymódosítással kapcsolatos „társadalmi párbeszédre”. Továbbá szükségesnek tartja a módosítás sokkal részletesebb indoklását, hogy kiderüljön, miért pont az alkalmazott megoldásra van a kormány szerint szükség.

„A kormánnyal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy az új alkotmány elfogadásáig is szükség van a jogállamiság helyreállítása érdekében bizonyos lépéseket megtenni, de nem csupán ezek tartalmának, hanem a változtatások módjának és terjedelmének is kiemelt jelentősége van – ami ebben az esetben komoly hiányosságokban szenved” – áll a civilszervezet közleményében.

A tervezet nem koherens a kitűzött célokkal, mert nem kizárólag a jogállam átmeneti, az új alkotmány hatálybalépéséig szükséges helyreállításával kapcsolatban javasol változtatásokat, hanem az egész alkotmányos rendszert potenciálisan érintő új módosításokat is bevezetne, mint például az országgyűlési képviselők mandátumkorlátozása vagy a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírói kezdeményezésre történő elmozdítása. A hasonló szabályok bevezetésével kapcsolatban széles körű társadalmi egyeztetésre és megfelelő időre van szükség – írták.

Fontos és helyes lépés, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét ismét az alkotmánybírók választhatják maguk közül, ez erősítheti a szervezet autonómiáját és függetlenségét. Szintén üdvözlendő, hogy az Ab visszakapja a teljes körű normakontroll-hatáskörét, így újra tárgyalhatja a költségvetéssel, adózással kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket is.

Önmagában nem aggályos, hogy újra hetvenedik életéve betöltéséig lehet valaki az Ab tagja, ugyanakkor a bevezetés módja a nemzetközi és uniós sztenderdek alapján is problémás. Akik a módosítás hatálybalépésekor már betöltötték a hetvenedik életévüket, azoknak a megbízatása gyakorlatilag azonnal megszűnik, ez pedig sérti a bírói függetlenség elvéből fakadó elmozdíthatatlansági követelményt - közölték.

A bírói kar bevonása a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének kiválasztásába, visszahívásába helyeselhető, ám garanciák kellenek ahhoz, hogy az új jelölési rendszerrel vagy a visszahívás-kezdeményezés lehetőségével ne lehessen visszaélni, és ne eredményezze a bírák politikai szereplővé válását.

„A köztársasági elnök megbízatásának az Alaptörvény-módosítás hatályba lépését követő napon történő megszüntetését alkotmányjogi szempontból kifejezetten aggályosnak tartjuk”

– áll az Amnesty International Magyarország közleményében.

„A jelenlegi köztársasági elnök függetlenségének hiányára számos nyomós érvet lehet felhozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmozdításra olyan személyre szabott, egymondatos szabállyal kerüljön sor, amely nem felel meg jelenlegi formájában a jogállamiság elveinek és a Magyarországra vonatkozó, ezzel kapcsolatos európai bírósági gyakorlatnak” – írták.

A civilszervezet kifogásolta azt is, hogy „bár a módosítás célja, hogy megteremtse a jogállam helyreállításának alapjait, azonban egyetlen emberi jogokra és azok megerősítésére vonatkozó rendelkezése sincs”.

A jogvédő szervezet javasolja többek között a házasság és a család meghatározásának olyan semleges formája, amely védi az intézményeket és nem kirekesztő, a bevett egyházi státusz Országgyűlés általi odaítélésének felülvizsgálatát, a hajléktalan emberek kriminalizálásának megszüntetését, valamint a roma és szegény emberekkel szembeni rendszerszintű diszkriminációhoz vezető, a helyi közösségek önazonosságához való jogára hivatkozó korábbi módosítás felülvizsgálatát.