Úgy fogalmazott, senki nem hihet abban, hogy joga van más ember élete felett dönteni, és semmilyen morál, érdek vagy üres, sablonos jelszó mögé nem bújhat el. Pedig nagyon sokan mentegetik magukat, a történelem viharaira vagy élethelyzetekre, kényszerekre hivatkozva - tette hozzá. "De erre nem mondhatunk igent, mert nincs olyan kényszer, ami engedheti egy ember életének elvételét" - hangsúlyozta Kiss László.

Nem tudjuk a számokat, nem tudjuk, hogy hány ember esett áldozatul a terrornak. Ennek roppant egyszerű az oka: annyira olcsó volt egy ember élete, hogy nem kellett elszámolni vele - mondta a polgármester.

Kiss László - utalva az emlékmű egyik legfontosabb elemére, egy nagy méretű tükörszerű acéllemezre - kijelentette: mindenkinek itt a helye a tükör előtt. Akkor is itt a helye, ha nem tetszik, amit látunk, akkor is, ha el kell számolni azzal a 36 évvel, hogy miért nem épült meg ez az emlékmű korábban, és akkor is, ha azzal kell elszámolni, hogy 1945 óta miért nincsenek ilyen emlékművek - tette hozzá. "Akkor is itt a helyünk, ha nehéz. Ha emlékezni kell. Ha hibáink vannak, ha bocsánatot kell kérni, sőt annál inkább itt a helye mindenkinek" - fogalmazott.

Szabó Zsolt Iván, Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke felidézte, hogy 1944-ben az emlékműnek is helyet adó téglagyár területére terelték össze a Budapest környéki romákat. Hangsúlyozta: akkor tudnak erős, önmagukban bízni tudó cigány közösségek működni Óbudán, Budapesten, az egész országban, ha "tisztában vagyunk múltunkkal, és ha önmagunk, valamint a többség számára feldolgozzuk az örökségünket".

Abban bízom, hogy az emlékmű segít minket ebben a folyamatban, és hozzá is járul ahhoz, hogy a többségi társadalom is eljusson a felismerésig - fogalmazott, hozzátéve, hogy nem a felejtés, hanem az emlékezés vezethet el egymás megismeréséhez, megértéséhez, az egymással vállalt szolidaritáshoz.

Gulyás Klára kulturális antropológus, kisebbségkutató - akinek szavait Horváth Kristóf előadóművész tolmácsolta - azt emelte ki, hogy az emlékművek kijelölnek egy teret az emlékezés számára. Az Oláh Norbert képzőművész tervei alapján készült emlékmű több elemből álló, szimbolikusan felépített térkompozíció. Olyan alkotás, amely egyszerre beszél kollektív emlékezetről, történelmi tapasztalatról és a jelenkori felelősségről - fogalmazott.

A kompozíciót bemutatva elmondta, az emlékmű alapját egy kőburkolatú platform képezi, amelyre rákerültek a meghatározó elemek: a dominószerűen egymásra dőlő betontömbök. Az emlékmű első eleme egy függőleges kőtábla, amelyben tükröződő acéllemez van. A kompozíció hátsó részét egy téglafal képezi, amely történeti utalást hordoz az óbudai téglagyárra, a roma deportálások egyik helyszínére.