Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az afrikai sertéspestis (ASP) felismerését gyakorolja elejtett vaddisznón egy lengyel állatorvos a fertőzés megjelenésére felkészítő hatósági továbbképzésen Dalewo település közelében 2019. november 19-én. Az ASP a házi sertések és vaddisznók lázat okozó, testszerte vérzésekkel járó vírusos betegsége, amely váladékok vagy vér útján, valamint ragályfogó tárgyakkal érintkezve és húsipari élelmiszerhulladék etetésével is terjed.
Nyitókép: MTI/PAP/Marcin Bielecki

Szentendre környékére újra belopakodott az afrikai sertéspestis

Évek óta fertőzöttnek minősül az a terület, ahonnan a fertőzött állatot beszállították a Nébih laboratóriumába – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke.

A közelmúltban a Tahitótfalu külterületén, a Szentendrei-szigeten egy elhullott vaddisznó mintájából mutatta ki a Nébih laboratóriuma az afrikai sertéspestist.

Ez a terület 2020 óta már fertőzött területnek minősül, mivel a Pilisben az elmúlt évek során folyamatosan felbukkant az afrikai sertéspestis – mondta Nemes Imre országos főállatorvos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke.

A Pilis térségében a vadászoknak már eddig is minden egyes kilőtt vaddisznót mintázni kellett, és csak ezt követően használhatták föl.

A mostani eset miatt

ez a környék már szigorúan korlátozott területté vált,

ami azt jelenti, hogy „a területen átmenetileg nem lehet társas vadászatokat szervezni, viszont az egyéni vadászatokkal továbbra is nagyon fontos a vaddisznóállomány gyérítése.”

Ennél is fontosabb, hogy a vadászoknak aktívan kell keresni az elhullott vaddisznókat, ezeket kötelező összegyűjteni, mintázás után pedig ártalmatlanítani kell a tetemeket. „Ez azért szükséges, mert az afrikai sertéspestis vírusa állatról állatra tud terjedni leginkább, és ha a fertőzött állatok kint maradnak a vadászterületen, akkor potenciális veszélyforrást jelentenek az ott élő állatokra, vaddisznókra” – jelezte Nemes Imre.

Hozzátette: az afrikai sertéspestis megbetegedés csak a vaddisznókat és a házi sertéseket érinti, más állatokra veszélytelen, ahogy az emberre sem ártalmas, élelmiszerrel és egyéb módon sem okozhat emberi megbetegedést.

A házi sertésállományok a védelme kiemelten fontos a betegség miatt.

Az afrikai sertéspestis 2018 óta jelen van Magyarországon, de azóta csak vaddisznóállományban akadtak nyomára. Ezért nagyon fontos, hogy a házisertéseket megvédjük – fogalmazott az országos főállatorvos, hozzátéve, hogy a gazdák sokat tehetnek a siker érdekében.

„Ezt állatorvosként úgy szoktuk megfogalmazni, hogy hatékony járványvédelemre kell törekedni. Elsőként nagyon fontos, hogy az állattartó gazdaságról tudjon a hatóság. Ha az állattartó bármilyen megbetegedést tapasztal, akkor azonnal szóljon az állatorvosának vagy a hatósági állatorvosnak, akik kimennek és elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Mindig tiszta munkaruhában menjünk a sertések közé, és amikor közéjük megyünk, akkor előtte a kezünket, cipőnket, lábbelinket fertőtlenítsük" – sorolta.

Nemes Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy még véletlenül se vásároljunk ismeretlentől sertést, akkor se, hogyha az egészségesnek tűnik. A védett területeken most kiemelten fontos, hogy a frissen kaszált zöldtakarmányok etetésétől el kell tekinteni.

„Az ilyen takarmányokat 30 napos tárolás után szabad csak megetetni, mivel a vírus ott lehet a növényeken" – hangsúlyozta az országos főállatorvos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×