Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a színpadon a digitális polgári körök által szervezett háborúellenes gyûlésen Nyíregyházán 2025. november 29-én. Mellette Tarczy Gyula, a Nyíregyházi Televízió fõszerkesztõje, moderátor.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán

Így jellemzi Orbán Viktor Vlagyimir Putyint – országjárás Nyíregyházán

Orbán Viktor kormányfő Nyíregyházára utazott, a városban a Digitális Polgári Körök országjárásának második állomását tartják. A kormányfőt felszólalása előtt a Nyíregyházi Napló főszerkesztője kérdezte.

A kormányfő leszögezte: Nafta lesz. Két szerződést kellett kitárgyalnom az elmúlt időszakban. Egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt az alól a szankció alól, ami a következő időszakban meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtja. Nekünk arra volt szükségünk, hogy kapjak garanciát az oroszok elnökétől, akármi is történik Oroszországban, amit leszerződtünk, az a mennyiség gázból és olajból is megérkezik a télen, valamint a következő év során is. Erről sikerült megállapodnunk. Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani –írja az Index.

Orbán Viktor elárulta, úgy készül a nemzetközi tárgyalásaira, hogy ott véletlenül se tüsszentsen, ne krákogjon, ne fújjon orrot, semmiféle ilyen jellegű veszélyt ne jelentsen a tárgyalóasztalnál ülve.

A kormányfő kitért arra is, „meg kell találni azt a pontot, azt a gondolatot, érzést, amire ráállsz, és jól tárgyalj, ne alárendelt pozícióból tárgyalj. Az igazi erőtényezők szempontjából sokkal lejjebb vagy, mindig találni kell valami lelki természetű dolgot, hogy úgy gondolhasd, te itt, mint magyar, egyenrangú félként tárgyalsz”.

Az Egyesült Államokban egyszerűbb a dolog. Jövőre ünneplik Amerika megalapításának 250. évfordulóját. Remek. Fantasztikus teljesítmény, 250 év, de én egy 1100 éves országból érkeztem. Az oroszokkal se egyszerű, ott is kell egy lelki pozíciót fogni. Megadja az ember a tiszteletet, de háromszor nekünk jöttek, nem? Mikor már majdnem megvertük a Habsburgokat. Első világháború. A második világháború kicsit nehezebb, mert ott mi mentünk először oda. Ennek a folytatásaként még egy '56-os is elszenvedtünk. Erősebbek, de kié ma Magyarország? A miénk, nem?

– tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki Vlagyimir Putyinról úgy fogalmazott, hogy „egy csúcsra járatott volt KGB-sről beszélünk, ami az ottani politikai iskola egy erős fajtája. Rendkívül felkészült, minden dossziét mélységében ismerő ember”.

Orbán Viktor Oroszországgal és Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban azzal folytatta, hogy „ott egy nagy szláv tenger van, aminek ők adják a nagy részét. Mindig el szokta mesélni, hogy még a régi időkben járt Kárpátalján. Azt látta estefele, hogy fehér ingben és fekete mellényben, kalapban, ülnek a magyarok Kárpátalján a házak előtt a kis padon. Akkor rájött, hogy ez egy másik világ. Én is emlékszem fiatal koromból, a nagyszülők kiültek a padra és élték a társasági életüket.

Az orosz elnök érti, hogy mi nem szlávok vagyunk, a mi falvaink másképp néznek ki, a kulturális minőségünk eltér az övékétől”.

A kormányfő úgy látja, „az oroszok úgy élik meg az elmúlt 30-40 évet, hogy őket folyamatosan átverték. Számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben. Én ezt a pozíciót használom. 2009-ben tárgyaltam először vele, a jó ég tudja hány megállapodást kötöttem azóta, és mindegyiket betartottuk. Kulcskérdés, hogy a nagyhatalmak úgy tekintsenek ránk, hogy amit a magyarokkal megállapodtunk, azt be kell tartani. Ez megvan most”.

Orbán Viktor szerint az az orosz értelmezés, hogy elvesztették a Szovjetuniót, kötöttek egy megállapodást a nyugatiakkal '90-ben, ezt a nyugatiak nem tartották be, mert a szovjet befolyási övezethez tartozó országokat felvették a NATO-ba, most pedig már Ukrajnát is felvennék, „ami azt jelenti, hogy elvinnék az összes modern fegyvert Oroszország határáig. Azt mondják, hogy ez sok”.

Nekünk európai biztonsági egyensúlyra van szükségünk. Bennünket az érdekel, hogy mi lesz a jövőben. Olyan erőviszonyok legyenek, hogy mi magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés, és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza. Nekünk másodlagos Ukrajna és Oroszország jövője. A saját szempontunkból kell levezetnünk hogy mi az érdekünk. Én nem azért vagyok benne a béketárgyalásokban, mert nem bírok magammal, van nekem munkám itthon bőven. A magyaroknak azért kell ott lenniük, hogy a végén, amikor létrejön egy új európai biztonsági rendszer, akkor az nehogy olyan legyen, ami nekünk rossz. Ha nem vagy az asztalnál, akkor az étlapon vagy. Jobb az asztalnál

– figyelmeztetett Orbán Viktor, hozzátéve: „Nem beszélhetek mindenről a tegnapi tárgyalásokat illetően. Nem vagyok a Tisza Párt tagja, nem erről van szó, de voltak a tárgyalásnak olyan, nemzetközi, a békét érintő részei, amelyekről idő előtti lenne beszélni, és nincs is rá felhatalmazásom”.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×