Infostart.hu
eur:
388.5
usd:
336.56
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.
Nyitókép: Niedermüller Péter Facebook-oldala

Két kerületben is népszavazás jöhet arról, hogy Belső-Erzsébetváros kiszakadna a VII. kerületből

Folyamatosan tárgyalnak a helyi problémák megoldásáról a belső-erzsébetvárosi lakosságot képviselő zsidó szervezetek és az önkormányzat – erősítette meg a VII. kerületi polgármester. A zsidó szervezetek képviselői viszont nem látják ennyire pozitívan az egyeztetések eredményeit. Közben Soproni Tamás terézvárosi polgármester jelezte: ha Belső-Erzsébetváros lakosai népszavazáson úgy döntenek, hogy csatlakoznának a VI. kerülethez, akkor népszavazást tartanak erről Terézvárosban is.

A legfontosabb, VII. kerületi problémákat vitatták meg a napokban a Belső-Erzsébetvárosban élő lakosságot képviselő zsidó szervezetek vezetői és az önkormányzat, valamint a BKK és a Budapest Közút szakemberei. Niedermüller Péter bízik benne, hogy sikerül a vitás kérdéseket rendezni. A VII. kerületi polgármester az InfoRádióban úgy fogalmazott: megvitatták, milyen megoldások lehetnek, és konkrét szakmai javaslatok is elhangzottak. Fontos téma volt a főváros által megváltoztatott forgalmi rend, mivel azt a területet is érinti, ahol a zsidó intézményrendszer központja található. A polgármester tájékoztatása szerint az idős vagy mozgásukban korlátozott emberek helyzetének javítására több lehetőséget is vizsgálnak a szakemberek. Például egy új behajtási, engedélyezési rendszer kidolgozását, továbbá egy körjárat indítása is felmerült ötletként elektromos kisbusz forgalomba állításával.

Niedermüller Péter hangsúlyozta: azt nem tudják megengedni, hogy a gyalogosbarát utcákban „bárki bárhol megálljon”, de úgy véli, mind a BKK, mind a Budapest Közút megértette a problémát, és

valamennyien arra törekszenek, hogy az említett behajtási, engedélyezési rendszer létrejöhessen. Meggyőződése, hogy ezzel a megoldással megoldódna a probléma.

Az egyeztetéseken szintén téma volt a közterületek tisztasága, takarítása. A polgármester ezzel kapcsolatban azt mondta, a VII. kerületi önkormányzat megállapodott a helyi zsidó szervezetekkel, hogy a zsinagógák és a kegyeleti helyek környékét kiemelt takarítási övezetté nyilvánítják.

Frölich Róbert országos főrabbi viszont nem látta ennyire pozitívan az egyeztetések eredményeit, és hangsúlyozta: folytatják az általuk kezdeményezett népszavazás megszervezését. Kiemelte, hogy a temetkezési egylet székhelye is a Síp utcában található, ahová csak nagyon nehézkesen tudnak bejutni az emberek. Ugyanitt vannak a zsidó szervezetek szociális intézményei, amelyeket a főrabbi megfogalmazása szerint „nem bicikliző húszévesek látogatnak, hanem 70-80 évesek”.

Ráadásul a tömegközlekedési eszközök megállóhelyei is messze vannak, így nagyon problémás az említett intézmények megközelítése.

A zsidó szervezetek képviselői elmondták kritikáikat, igényeiket az önkormányzatnak, amire Frölich Róbert szavai szerint „bólogatás volt a válasz”. A Wesselényi utca kétirányúsított szakasza kapcsán az önkormányzat a gyalogosok biztonsága érdekében felvetette, hogy szükség lenne egy új zebra kialakítására a Síp utcai kereszteződésnél. „Ezzel gondolom mindenki ki van segítve” – jegyezte meg pikírten az országos főrabbi.

Külön megemlítette, hogy köszönetet mondott a „tisztaságfelelős igazgatónak”, mert a helyi templom környékén érezhetően nagyobb lett a tisztaság. „Ez nem azt jelenti, hogy éjjel – már bocsánat, hogy így fejezem ki magam, de ez az igazság – nem hugyozzák ugyanúgy oldalba a templomot, vagy nem hánynak oda a templomkapuba, de reggel legalább már elpucolják” – mondta Frölich Róbert.

Népszavazások jöhetnek: a VI. kerülethez csatolnák Belső-Erzsébetvárost

Korábban Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke beszélt arról, hogy a szomszédos kerületekkel is egyeztettek Belső-Erzsébetváros kerületváltásáról. Hozzátette: Soproni Tamás, Terézváros polgármestere nyitott volt erre a felvetésre, de végül abban egyeztek meg, hogy

akkor térnek vissza a kérdésre, ha eredményes lesz az ügyben kezdeményezett népszavazás Erzsébetvárosban.

Ha így lesz, az előírásoknak megfelelően népszavazást kell erről kiírni a VI. kerületben is, amely során a helyi lakosok arról szavaznának, hogy befogadnák-e Belső Erzsébetvárost a VI. kerületbe.

Soproni Tamás polgármester nemrég közölte: Terézváros nyitott Belső-Erzsébetváros befogadására, de csak akkor, ha ezt a lakosság is támogatja. Mint fogalmazott, számukra „ez a felvetés rendkívül megtisztelő”, ugyanakkor szerinte olyan súlyú kérdésről van szó, amelyről nem dönthet csak a polgármester vagy csak a képviselő-testület. Úgy véli, mindenképpen meg kell kérdezni a Terézvárosban élő emberek véleményét.

Ennek megfelelően arról tájékoztatta a főrabbit, hogy ha Erzsébetvárosban sikeres lesz a népszavazás, és úgy döntenek Belső-Erzsébetváros lakosai, hogy csatlakoznának a VI. kerülethez, akkor népszavazást tartanak Terézvárosban is erről. Mint mondta, kizárólag az emberek véleményének figyelembevételével fognak döntést hozni ebben a kérdésben. Soproni Tamás megígérte, hogy a terézvárosi önkormányzat azt hajtja végre, ami a lakosság akarata.

Még szeptember végén az erzsébetvárosi képviselő-testület úgy döntött, Belső-Erzsébetváros nem szakadhat ki a VII. kerületből. Frölich Róbert országos főrabbi viszont hangsúlyozta: továbbra is azon dolgoznak, hogy elérhessék Belső-Erzsébetváros elszakadását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×