Jelentősen változnak a közbeszerzési szabályok. A kormány tervei szerint, mint a Portfolio összefoglalójában szerepel, a referenciaigazolások részletesebbé válhatnak, a részteljesítés és a vitamentes szerződésszegés igazolása is elfogadható lenne, szigorodna az építőipari kivitelezők névjegyzéki követelménye, egyszerűsödnének a tervpályázati dokumentációk formai előírásai, és egyértelműsödne az elektronikus benyújtás határideje.

A tervet a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium viszi, jelenleg társadalmi egyeztetés fázisában van.

Ami a részleteket illeti:

• referenciaigazolások: a jövőben elfogadható lenne olyan igazolás is, amely részteljesítésre vonatkozik, illetve olyan esetre, amikor ugyan szerződésszegés történt, de az érintett vállalkozó felelőssége nem állapítható meg. Ez a gyakorlatban több lehetőséget adhatna a cégeknek, hogy bizonyítsák szakmai tapasztalatukat, még problémásabb teljesítések esetén is
• szigorodna az építőipari kivitelezési munkákban részt vevő cégekre vonatkozó előírás: az ajánlattevő kivitelezőnek, illetve minden megjelölt alvállalkozójának a szerződéskötésig szerepelnie kellene az építőipari kivitelezők nyilvántartásában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy azok a vállalkozók, akik nem rendelkeznek ilyen bejegyzéssel, nem kaphatnának megbízást közbeszerzéses építési beruházásban. (Külföldi cégek esetén elegendő lehetne a saját országuk megfelelő nyilvántartásában szerepelni.)
• a tervpályázatok lebonyolításánál egyszerűsödne a dokumentumokra vonatkozó formai követelmények megfogalmazása: a korábbi, kötelező minták helyett elegendő lenne azok tartalmát követni. (Ez könnyítést jelenthet a pályázatot kiíró szervezeteknek.)
• elektronikus közbeszerzési rendszer: a jövőben az ajánlatok és részvételi jelentkezések csak a határidő lejártáig nyújthatók be, utólag erre nem lenne mód
• koncessziós építési beruházások: nem kell alkalmazni az értékbecslés vagy az ellenérték-kifizetés részletszabályait. (Autópálya-építéseknél jelent segítséget például.)

A hatályba lépés több lépcsőben történne, az első még most, novemberben, egyes részek januártól, mások 2026 szeptemberétől hatnának. Az átmeneti időszak célja, hogy az ajánlatkérők és a piaci szereplők felkészülhessenek az új követelményekre.

Ami pedig a befagyasztott uniós forrásokat illeti, ha a Európai Bizottság azt látja, hogy az eljárások nem felelnek meg az átláthatóság, a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség elveinek, akkor a meglévők mellé további fenntartásokat fogalmazhat meg a források kifizetésével kapcsolatban. A most társadalmi egyeztetésre bocsátott rendeletmódosítás számos ponton ígéretet tesz arra, hogy a 2014/24/EU direktíva és más uniós elvárások szerinti szabályoknak megfeleljen, a lényeg azonban a valós végrehajtás lesz.