Infostart.hu
eur:
382.06
usd:
323.96
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gémesi György: át kell alakítani az önkormányzati rendszer finanszírozását

Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke szerint évek óta reálértéken csökken az önkormányzatok normatív támogatása és nőnek a mindennapi működéshez szükséges a kiadásaik.

A MÖSZ elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón Gémesi György közölte: az ülésen nyolc pontban foglalták össze azokat a kérdéseket, amelyekben még ebben az évben meg kell kezdődnie a tárgyalásoknak a kormányzattal és a többi, önkormányzatokat képviselő szervezettel.

Mint mondta, már tavaly év végén, az idei év elején jelezték polgármesterek, hogy nem fogják tudni hiány nélkül lezárni az évet és most már egyre több önkormányzat van, ahol nem tartható fenn az a költségvetési egyensúly, amit a kormány elvár a településektől, kistelepülések és nagyobb városok is mínusszal zárhatják az évet. Jelezte:

tudomásuk szerint már több mint húsz településen van kinevezve költségvetési biztos.

Gémesi György arról is beszélt, hogy az önkormányzatok szeretnék, ha a náluk megtermelt pénz helyben maradna, a kötelező feladatok ellátására, mert az állam a kötelezően ellátandó feladatok pénzügyi forrásának mindössze kevesebb mint a felét biztosítja.

Szólt arról is, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke több mint 10 százalékkal nőtt, jövőre már több mint 400 milliárd forintot tervez beszedni a kormány belőle, ezt azonban az önkormányzatok elfogadhatatlannak tartják. Egyetértenek azzal, hogy a kisebb települések finanszírozásában a tehetősebb önkormányzatok vegyenek részt, de a szolidaritási hozzájárulás évről évre növekvő mértékével nem, főleg úgy, hogy az önkormányzatok forrásai is reálértékben csökkennek, miközben kiadásaik növekednek.

Hangsúlyozta: a MÖSZ egyetért a Szita Károly kaposvári polgármester által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége javaslatával, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét csökkentsék átlagosan 15 százalékra, így jövőre a 400 milliárd forintos elvonás helyett 200 milliárd forint az önkormányzatoknál maradhatna.

Emlékeztetett rá: Lázár János építési és közlekedési miniszter a nyáron felvetette, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegéből levonható lenne az önkormányzat által a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordított forrás, legfeljebb 20 százalék erejéig. Mint mondta, ennek bevezetéséről egyelőre nem ismertek a részletek és arra kérte a döntéshozókat, mielőbb lépjenek, mert az önkormányzatok már tervezik a jövő évi költségvetésüket.

Elmondta azt is, fontos lenne, hogy az önkormányhatok kapják vissza a koronavírus-járvány alatt elvont gépjárműadót,

ami 120-150 milliárd forint közötti összeget jelentene. A gépjárműadó stabil bevételt jelentene azoknak az önkormányzatoknak is, ahol nem keletkezik helyi iparűzésiadó-bevétel. Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, a Kúria múlt heti, a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos döntése világossá tette, hogy a kormány rossz úton jár és jelezte, a MÖSZ partner abban, hogy egy méltányos, igazságos és fenntartható rendszert alakítsanak ki.

Mint mondta, a Kúria döntése nemcsak a fővárost, hanem a teljes magyar önkormányzati rendszert érinti, mert az ország számos önkormányzata válságos pénzügyi helyzetben van, nagymértékben a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt. A Kúria döntése az önkormányzati szektorra érvényesen kimondja, hogy az állam törvénytelenül állapította meg a szolidaritási hozzájárulás mértékét, azt fair, igazságos, méltányos közigazgatási eljárásban kellene megállapítani, amelyben az önkormányzatok vitathatják a rájuk kirótt hozzájárulás mértékét.

Emlékeztetett rá: Budapest esetében az Állami Számvevőszék kimondta, hogy a főváros bevételei nem elegendőek, ellássa az összes kötelező feladatát és kifizesse az államnak a hozzájárulást, de a prioritásnak a kötelező feladatok ellátásának kell lennie, és ez igaz a többi 800 önkormányzatra is, amely szolidaritási hozzájárulást fizet.

Máté Antal, Nyírbátor polgármestere, a MÖSZ elnökség tagja arról beszélt, az egész önkormányzati finanszírozás hosszú ideje szerkezeti problémákkal küzd, és jelentősebb átalakítást követelne. Mint mondta, az önkormányzatok saját betétele évről évre csökken,

a kötelező feladatok ellátására kapott normatíva stagnál, de a költségek drasztikusan nőnek.

Hozzátette: jövőre sem nő a települések támogatása, vagyis akár mind a háromezer önkormányzat nagyon nehéz helyzetben lesz a 2026-os költségvetése megalkotásánál, ezért a MÖSZ kezdeményezte az önkormányzatok finanszírozási rendszerének felülvizsgálatát és átalakítását. Kiemelte: ha a rendszer így marad, az a teljes önkormányzati szektor ellehetetlenülését és pénzügyi összeomlását jelenti.

A MÖSZ nyolcpontos javaslata között szerepel többek között, hogy meg kell erősíteni az önkormányzatiságot, támogatni kell a térségi társulás formájában történő feladatellátását, biztosítani kell a hatékony helyhatósági érdekképviseleti rendszert, felül kell vizsgálni az önkormányzatok feladat- és hatáskörét és a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozását, át kell alakítani a szolidaritási hozzájárulást, valamint értékálló bérrendezést kell végrehajtani.

Címlapról ajánljuk
Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

A vevők eltolták vásárlási szándékaikat, amit megérez az autóipar, de ez az időszak arra jó volt, hogy letisztultak a technológiai kérdések – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

Fordulat Németországban az elektromos autóknál

Bár a múlt év végén Brüsszelben ideiglenes csatát nyertek a benzines és a dízel meghajtású autók 2035-től való tiltásának ellenzői, szakértők szerint nem fér kétség ahhoz, hogy az elektromos járműveké a jövő. A német autóipar jövőjét és a klímavédelmet szem előtt tartva a berlini kormány most az új elektromos autók vásárlásának támogatására jelentős összeget irányzott elő.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Donald Trump felborította az eddig ismert világrendet, a nyugati hatalmak azonban azt mondták: "Eddig, és ne tovább!"

Donald Trump felborította az eddig ismert világrendet, a nyugati hatalmak azonban azt mondták: "Eddig, és ne tovább!"

A 2026-os davosi Világgazdasági Fórumon nem egyszerűen viták zajlottak, hanem korszakváltás rajzolódott ki: a szabályalapú világrend megrendült, miközben Donald Trump amerikai elnök fenyegetései a venezuelai akciótól Grönlandig új hatalmi törésvonalakat nyitottak. A jelzés Európában célba ért: Franciaország, Németország és az EU a „hard power” felé fordul, középhatalmi szövetségeket épít, és gazdasági-katonai eszköztárát is felkészíti a tartós nagyhatalmi konfliktusokra. A piacok eközben egyértelmű üzenetet küldtek Trumpnak: a dollár gyengülése és a kötvényhozamok emelkedése mind azt mutatják, hogy a befektetők egyre több politikai kockázati prémiumot áraznak az amerikai eszközökbe és erősödik a „Sell America” narratíva is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×