Infostart.hu
eur:
394.85
usd:
342.57
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Papp László, Debrecen polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Debrecenben már nem csak az útlevelet nézik

A debreceni repülőtéren november 11-én megkezdik az új határregisztrációs rendszer (EES) tesztelését, majd a tesztidőszak után a teljeskörű alkalmazását – tette közzé a légikikötő sajtószolgálata.

Közleményükben emlékeztetnek rá: Magyarország október 12-én megkezdte az Európai Unió új, korszerű határregisztrációs rendszere, az EES (Entry/Exit System) bevezetését a külső határain.

Ez a digitális rendszer lehetővé teszi a nem uniós állampolgárok be- és kilépésének elektronikusan történő nyilvántartását, amelynek része az utasok biometrikus adatainak (arcképének és ujjlenyomatának) rögzítése is.

Az EES kiváltja a hagyományos útlevélbélyegzőt, így gyorsabbá és biztonságosabbá válik az EU-ba történő belépés és kilépés folyamata.

A debreceni nemzetközi repülőtér november 11. és 13. között kapcsolódik be a rendszer tesztelésébe, majd ezt követően kezdődik meg a teljes körű alkalmazás. Az utasoknak javasolt már most tájékozódni, illetve a megszokottnál korábban érkezniük a repülőtérre, mivel a biometrikus adatfelvétel miatt az utasfelvétel rövid várakozással járhat.

Az EES regisztráció alól mentesülnek az uniós állampolgárok és azok, akik uniós családtagként utaznak, vagy akik érvényes schengeni tartózkodási engedéllyel, illetve hosszú távú vízummal rendelkeznek.

Az új rendszer célja, hogy egységes adatbázist hozzon létre az uniós külső határok átlépéseiről, megkönnyítve ezzel a határellenőrzést, javítva a biztonságot, valamint egyszerűsítve az utazást a gyakori határátlépők számára.

A debreceni repülőtéri szolgálat elkötelezett abban, hogy az átállás a lehető legzökkenőmentesebben menjen végbe, ezért kérik az utasok türelmét és együttműködését – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×