Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a pótfelvételi eredményeiről a Kulturális és Innovációs Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2024. augusztus 13-án. Több mint 17 ezren adták be a pótfelvételi jelentkezésüket a magyar egyetemekre és főiskolákra.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Itt a felvételiről lemaradtak utolsó reménye

Minden eddiginél többen adták be a jelentkezésüket a magyar egyetemekre és főiskolákra a pótfelvételi eljárás során, ami a minisztérium szerint a megújult felsőoktatás sikerét bizonyítja.

A magyar felsőoktatás történetében soha nem látott mértékű érdeklődés övezte a 2025-ös pótfelvételi eljárást. A több mint 16 500 jelentkezővel együtt, a teljes felvételizői létszám rekordot döntött. Összesen 44 intézmény kínált helyeket, állami ösztöndíjas formában is, többek között a műszaki, orvosi, informatikai és pedagógiai területeken - áll a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményében.

A statisztikák szerint a jelentkezők 35 százaléka állami ösztöndíjas képzést jelölt meg, és sokan választottak egyházi fenntartású intézményt is.

Varga-Bajusz Veronika, az oktatásért felelős államtitkár kiemelte, hogy különösen örömteli, hogy a felvételizők 57 százaléka a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú területet választott, mint például az informatika, a műszaki, az agrár- vagy a pedagógusképzés.

A ponthatárokat várhatóan augusztus 27-én hirdetik ki,

így a sikeresen felvételizők szeptemberben megkezdhetik tanulmányaikat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×