A Budapesti Közlekedési Központ elemzése váratlan eredményre jutott: míg a nyári szünet általában forgalomcsökkenést hoz, 2025-ben az első tanszüneti héten (június 23–25.) a közúti forgalom „csak minimálisan esett vissza”, és a felújítások hatása miatt a tanszünet elején 6-7 százalékkal nőttek az eljutási idők a június eleji bázisidőszakhoz képest – számolt be az Index.

Ez azt jelenti, hogy hiába közlekednek kevesebben a nyáron, a párhuzamosan zajló felújítások miatt mégis lassabban jutnak el az autósok a céljukhoz, mint tanítási időben.

A BKK adatelemzési területe úgynevezett idősoros alapú összehasonlító vizsgálatot végzett, amely során a tanítási időszak reggeli csúcsidőszakának (június 2–4., hétfőtől szerdáig, 06.00–09.00) közúti eljutási adatait tekintette bázisnak, a szakemberek ehhez viszonyították az adatokat, és minden héten a hétfőtől szerdáig terjedő időszakot vizsgálta.

A BKK rendszeresen monitorozza a fővárosi közúti hálózat forgalmi viszonyait és végez forgalmi dinamikára vonatkozó vizsgálatokat, elemzéseket. A nyári iskolaszünet kezdeti időszaka kiemelten fontos ebből a szempontból, mivel az évről évre változó tanévzárási időpontok, valamint a párhuzamosan zajló felújítási munkák jelentősen befolyásolhatják a közúti forgalmat.

Az első tanszüneti héten, június 23. és 25. között a forgalom alig, mindössze 2-3 százalékkal csökkent a tanítási időszakhoz képest, ám a felújítási munkák miatt 6-7 százalékkal hosszabbak lettek az átlagos eljutási idők. Kiemelten nehezen volt átjárható a Margit híd budai hídfője, ahol a forgalomcsillapító lezárások és ideiglenes sávszűkítések összességében nyolcszázalékos menetidő-növekedést okoztak. Ezzel párhuzamosan a Hungária körút Népliget és Közvágóhíd közötti, Rákóczi híd felé tartó szakaszán is jelentős, hétszázalékos lassulást mértek a szakemberek.

A második tanszüneti hétre, június 30. és július 2. között részben a közlekedők útvonalválasztási szokásainak természetes átrendeződésével, részben a Rákóczi hídnál végzett munkák átütemezésével sikerült visszaszorítani a torlódásokat, így a városi átlagos eljutási idő 3-4 százalékkal javult. Ez az enyhülés azonban nem egyformán jelentkezett: miközben a belvárosi hídforgalom néhány alternatív útvonalat választó autós esetében gyorsabbá vált, más, a felújítások által kevésbé érintett szakaszokon alig változott a menetidő.

Július 7–9. között, a harmadik tanszüneti héten a főváros teljes területén átlagosan 0–7 százalékos eljutási időnövekedést tapasztalt a BKK. Ebben az időszakban a Margit híd budai irányú „zöldhulláma” bizonyos mértékben segítette a Vörösvári út felől érkező forgalmat, míg a Petőfi híd átjárhatósága is javult. Ugyanakkor az Üllői út belső szakaszain – főként az Astoria felé – továbbra is torlódásokkal kellett számolni.

A negyedik tanszüneti hétre, július 14–16. között a helyzet több ponton a vidékihez hasonlóan alakult: a legtöbb jelzett úton csökkenés vagy stagnálás következett be az eljutási időkben. A Margit híd Buda felől Pestre tartó forgalmára különösen jótékony hatással volt az új jelzőlámpa-ütemezés, ez a beavatkozás azonban a híd ellenkező irányában enyhe, négyszázalékos lassulást eredményezett. A Hungária körút Közvágóhíd felé eső szakaszán ugyanakkor újra emelkedés mutatkozott, amit a környékbeli közmű-rekonstrukciók magyaráznak.

A Margit híd hivatalos befejezési határideje 2025. július 31., és a tervek szerint az ekkor elvégzett sávszám-visszaállítás, a zöldhullám-optimalizáció és az új aszfaltburkolat komoly mértékben csökkenti a Buda–Pest irányú menetidőket. A BKK ígérete szerint a beavatkozások után akár öt-tíz perccel is rövidülhet az átkelés ideje, és a híd környezetében lévő főútvonalak tehermentesülnek – írja az Index, egyebek mellett arra is felhívva a figyelmet, hogy Budapestnek elképesztő mennyiségű autót kellene elbírnia.