Az elmúlt évtizedben a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma folyamatosan növekedett. Ez alól csak a koronavírus-járványtól sújtott 2021-es év jelentett kivételt - írja a KSH adataira hivatkozva a novekedes.hu. Idén január elsején a hazánkban tartózkodó külföldiek száma 255,4 ezer fő volt, ami azt jelenti, hogy ez a kör teszi ki az ország népességének 2,7 százalékát.

Az elmúlt évek során növekedni kezdett a nálunk élő ázsiaiak száma: jelenleg az itt élő külföldiek 39 százaléka jött valamelyik keleti országból. A szomszédos országok állampolgárai 25 százalékot tesznek ki, 5 százalék érkezett Afrikából, 3 százalék pedig az amerikai kontinensekről.

Miközben a nálunk tartózkodó, európai országok állampolgárainak aránya jelentősen csökkent az elmúlt 10 évben (69 százalékról 53 százalékra), az ázsiaiaké folyamatosan növekedett (23 százalékról 39 százalékra). Az ázsiai kontinensről származók létszáma 2013 és 2025 között 27 ezerről közel 100 ezer főre nőtt.

A Fülöp-szigetekről érkezők beilleszkedését segíti, hogy egy döntően katolikus országból jönnek, a kínaiak és a vietnámiak helyzetét pedig segítheti, hogy Magyarországon jelentős létszámban élnek már hosszabb ideje honfitársaik, így van rá lehetőségük, hogy a beutazásuk után találkozzanak velük, akik segíthetik őket a mindennapokban.

A magyar állampolgárok évenkénti elvándorlását 2015 és 2020 között fokozatosan csökkenő, 2021-től pedig emelkedő tendencia jellemzi. A magyar állampolgárok visszavándorlási üteme 2018-ig növekedett, azt követően enyhe csökkenésnek indult, 2024-ben pedig újra nőtt. Tavaly 41,3 ezer magyar állampolgár hagyta el az országot és 28,9 ezer fő tért vissza.

A kivándorló magyar állampolgárok 55 százaléka Ausztriát, 19 százaléka Németországot választotta új otthonának. Az Ausztriába távozók száma az elmúlt években dinamikusan emelkedett. A Németországba, Svájcba, illetve Hollandiába vándorlók száma egy fokozatos növekedés után 2024-ben stagnálni látszik, az Egyesült Királyságba költözőké pedig a korábbi évekhez hasonlóan tavaly tovább csökkent.

Belföldön is folyik az átrendeződés: 2024-ben Pest és Győr-Moson-Sopron vármegye vándorlási nyeresége volt a legmagasabb, ide költöztek a legtöbben. A vándorlási folyamatok nyertesei jellemzően a dunántúli vármegyék voltak, míg a legnagyobb vándorlási veszteséget Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szenvedte el.