Az Alternatíva Németországért párt társelnöke szerint Németország szuverenitása korlátozott. Európai szinten ezért is van szükség erős, patrióta, független nemzetek szövetségére. Alice Weidel úgy fogalmazott, egy szuverén országnak nép által választott parlamentje van, amely törvényeket hoz, nem pedig nem választott bürokratákra kell bízni a jövő alakítását. Szerinte ezt egyre többen ismerik fel, és ennek is köszönhető, hogy az Afd támogatottsága az elmúlt években megduplázódott. „Mi világosan kimondjuk, hogy újra kell építeni az Európai Uniót, újra kell osztani a hatásköröket” – fogalmazott az AfD társelnöke.

Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti delegációvezetője az együttműködés fontosságát emelte ki. Reményét fejezte ki, hogy egy esetleges előre hozott választáson a Szabadságpárt győz Ausztriában, és abban is bízik, hogy Németországban Alice Weidel nyer, Csehországban újra Andrej Babis győz, Magyarországon pedig továbbra is Orbán Viktor marad hatalmon, és együttműködésük majd pozitív energiákat és reformokat garantál.

„Magyarország nem tökéletes ország, de dolgozunk rajta és ez a kormány azon is dolgozik, hogy a magyar emberek ezután is saját maguk dönthessenek a saját jövőjükről” – erről már a magyar miniszterelnök politikai igazgatója beszélt. Orbán Balázs úgy fogalmazott, ebből a szempontból Magyarország az egyetlen szuverén ország Európában. Az átláthatósági törvényjavaslatról azt mondta, azért készül a szabályozás, hogy azt, aki Magyarországon politikával foglalkozik, ne finanszírozzák külföldről.

„A magyar politika a globalisták vadászterülete lett”

– emelte ki a politikus, aki szerint az Európai Unió háborúra készül, ez viszont további centralizációval, a szabad szólás korlátozásával, a háborús gazdaságra való átállással jár. Ezt a háborús előkészületet és a migráció támogatását le kell állítani – mondta a magyar miniszterelnök politikai igazgatója.

„A status quo halott”

A 90-es évek elején, amikor a szovjet világbirodalom összedőlt, amikor Németország egyesült és amikor Európa is az egyesülés útjára lépett, elkezdődött valami, amiről azt gondoltuk, hogy hosszú távú stabilitást hoz. Ez volt az Amerikai Egyesült Államok hegemóniájának időszaka – fogalmazott Schmidt Mária. A történész szerint most azt éljük meg, hogy ennek a hegemóniának vége, új kihívók jelentek meg a világpolitikában, és helyezkedés kezdődött el, ami valószínűleg hosszú időre meghatározza a világ sorsát és ezen belül a mi földrészünkét is.

Úgy gondolja, a világban tapasztalható mozgásnak a nacionalizmus a katalizátora, vagyis szinte minden – kisebb és nagyobb – ország a saját nemzeti érdekét próbálja előtérbe helyezni. Kettő kivétel van: az egyik az Európai Unió, a másik pedig az Európai Unió legerősebb, legmeghatározóbb országa, Németország – tette hozzá. Mint mondta, „ők még mindig kitartanak a globalizáció mellett, és „azt a játékot játsszák, hogy csak ki kell ülnünk azokat a dolgokat, amiket most tapasztalunk, és majd visszatér a régi világ, és minden úgy lesz, mint eddig. Egyszer már úgy tűnt, hogy ez sikeres taktika, de ez csak egy látszat megoldás volt, a régi világ nem tér vissza. A status quo halott. Nekünk ebben az új világban kell megtalálnunk a helyünket” – fogalmazott a XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója.

Kitért arra is, hogy az Amerikai Egyesült Államok Donald Trump másodszori elnökké választásával bebizonyította, hogy kész a változásra, hogy érzi az idők szavát. Szavai alapján forradalmi változások mennek végbe az Amerikai Egyesült Államokban, ami esélyt ad arra, hogy Amerika talán újra tudja magát fogalmazni és új alapokra tudja helyezni a politikáját. „Sajnos az unió és elitje, a meghatározó európai államok elitje még nem jutott el addig a felismerésig, hogy változtatásra van szükség, és ez megkérdőjelezi az alkalmasságukat is” – tette hozzá a történész.