Napjaikra hazánk legtöbb vízrendszerében több inváziós tízlábú rákfaj terjed természetes úton, de egyes fajok a felelőtlen szabadtéri tartás, kihelyezések, nem megfelelően végzett haltelepítések következtében újabb és újabb élőhelyeken jelennek meg, erről a Magyar Haltani Társaság számolt be. A sokszinuvidek.24.hu azt írja, ez is bizonyítja, hogy egyre több, egymástól távoli, olykor izolált víztérben jelenik meg az állat.

Az Amerikából behurcolt vörös mocsárrák jó példa arra, hogy a díszállat-kereskedelem számos magas inváziós kockázattal rendelkező fajt terjesztett el világszerte, így hazánkban is.

A vörös mocsárrákot az első magyarországi észlelése óta hazánk számos termálvizű és urbanizált élőhelyéről kimutatták, köszönhetően a kiváló alkalmazkodóképességének. A kolonizált élőhelyeken rövid idő alatt jelentős állományméretet ért el és részben ennek következtében igen gyorsan el tudott terjedni mind a természetes, mind az urbanizált víztestekben.

Az elvégzett állományfelmérés eredményeként 2024. október 2. és 21. között a Balatonba torkoló vízelvezető csatornahálózatban a vörös mocsárrákot sikerült kimutatni a Balatonfűzfő és Balatonfüred belterületén található felszíni vízelvezető csatornahálózatban, valamint Balatonfűzfőn a tóhoz tartozó zsombékos, puhafás ligeterdőben is előkerültek fiatal és felnőtt egyedei. Emellett Siófoknál a tóból egy csatorna bekötésnél is sikerült begyűjteni egy elpusztult kifejlett hímet és három fiatal egyedet.

Tavaly decemberben a társaság úgy értesült lakossági bejelentésekből, hogy tízlábú rákokat láttak Gárdony belterületén található egyik felszíni vízelvezető csatornában. A felmérés során a vörös mocsárrákot sikerült kimutatni a Gárdony belterületén található termálvízzel terhelt felszíni vízelvezető csatorna két pontján és a magában a Velencei-tóban a csatorna torkolati szakaszán.

„Eredményeink sajnos újfent igazolják, hogy a vörös mocsárrák az urbanizációs hatásoknak kitett élőhelyeken bárhol megjelenhet az országban”

– írja beszámolójában a Magyar Haltani Társaság, hozzátéve, hogy a faj a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében továbbterjedve jelentős hatással lehet mindkét tó és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvizet elvezető csatornahálózatok állapotára.

A vörös mocsárrák megjelenése és terjedése a Balaton vízrendszerében honos folyami rák (Astacus astacus) és kecskerák (Pontastacus leptpdactylus) Velencei-tó esetén a Császár-víz folyami rák állományára is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként az itt élő populációkat megfertőzheti a betegséggel.