Az ellenzék úgy véli, ez egy újabb lépés Oroszország felé, de Lánczi Tamás, a hivatal vezetője szerint a törvény eredete az Egyesült Államokban keresendő - írja az Index. A portál beszámolója szerint a tüntetés felkonferálásában egyebek közt az is elhangzott: „Úgy néz ki, hogy jelen pillanatban azért küzdünk, hogy megmaradjon az esély a 2026-os kormányváltásra. Ezért voltunk kint az utcákon a gyülekezési törvény után, és ezért vagyunk kint most is”

Kedd éjjel nyújtotta be Halász János, fideszes országgyűlési képviselő „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, amellyel korlátoznák és mellette keményen büntetnék is a külföldi finanszírozású és a külföldről támogatásokat, adományokat kapó médiumokat, sajtóorgánumokat, civil szervezeteket, egyesületeket.

Az ellenzéki oldal politikai bosszúnak, oroszországi tempónak és „a putyini úton tett újabb lépésnek” nevezte a törvényjavaslatot, több újság szerkesztősége közösen állt ki a javaslat ellen.

A Momentum mostanában élen jár a tüntetéseken, így nem meglepő, hogy demonstrációt szerveztek a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz péntek délutánra, ám az akciókat már előtte elkezdték, ugyanis a párt aktivistái már reggel festékkel öntötték le és blokád alá vonták Lánczi Tamás hivatalát. A vizsgálatot a külföldi támogatások után a Szuverenitásvédelmi Hivatal végzi majd, Lánczi szerint a törvény eredete pedig nem Oroszországban, hanem az Egyesült Államokban keresendő.

Ugyanakkor Bedő Dávid, a Momentum parlamenti frakciójának vezetője beszédében idézte Orbán Viktor szavait: „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet.”

"Mi már akkor tudtuk, hogy ez egy cinikus hazugság" – jelentette ki a politikus. „Mint ahogy előre mondták, hogy a gyülekezési törvény csak az első lépés volt, ez pedig már a következő fokozat. Ha ezt engedjük, akkor 2026-ban nem lesznek tiszta választások” – mondta, hozzátéve, hogy ha most lennének a választások, veszítene a Fidesz, ezért folyamodnak ilyen sötét, orosz tempójú eszközhöz.

Európához tartozunk, hiszünk a demokráciában és a szólásszabadságban – mondta, mert egy ilyen Magyarországon akarnak élni, és mindegy, mennyien vannak egy tüntetésen, mert nem lehet tudni, hogy melyik az, ahonnan eljutnak az információk olyanokhoz is, akikhez máshonnan nem. „Bármelyik átfordulhat tüntetésből ellenállássá.” Vasárnap és kedden ők ott lesznek, és harcolnak egy európai, fejlődő Magyarországért – fejezte be.

A tüntetők felváltva skandálják, hogy „ruszkik, haza” és „mocskos Fidesz”.

Lőcsei Lajos, a Momentum alelnöke lépett a színpadra, és elmondta, hogy szerda reggelre új Magyarországra ébredtünk. "Mi jöhet még ezután" - tette fel a kérdést. Majd azzal folytatta, hogy ez a rendszer nem fog itt megállni, és csak rajtunk múlik, hogy meddig hagyjuk őket.

„Ma reggel az új ÁVH épületét blokád alá vontuk, és ma itt nem árulták a hazát”

– fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a mostani pár száz főből több tízezer lesz, akik vállt vállnak vetve állnak majd a hatalommal szemben. Ezután elmondta, meghozták azt az áldozatot, hogy nem lesznek a rendszerváltás gátjai, de az elkövetkező 10-11 hónapban nagyon sokat tehetnek még azért, hogy minél több embert állítsanak a kormány- és rendszerváltás oldalára.

A Freeszfe elnöke, Forgács Péter arról beszélt, hogy az egyre növekvő fenti listában „milyen jó társaságba kerültünk”. Éppen ezért itt az ideje, hogy mind összefogjanak, és akkor minden egy picivel még jobb lehet. A művészet szintén az igazságot keresi, így szerintük csak egyfelé lehet továbbmenni: még szilárdabban és eltökéltebben előre a megkezdett úton, együtt.

Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója arról beszélt, hogy nem csak a sajtótermékek, az egész társadalom végveszélyben van. Ezután elmondta, micsoda „megtiszteltetés”, hogy őket vegzálta először a hivatal, ami mindenfélét összehordott jelentésében, például hogy kémek, és dezinformációt terjesztenek. Ezért ők beperelték a hivatalt.

De ők legalább tudták, hogy mivel vádolják őket, viszont a jelenlegi tervezet alapján bármi lehet a vegzálás alapja, ami nem tetszik a hatalomnak. Hatalmas veszély, hogy sok civil szervezet is eltűnhet, amelyek nélkül nem tudnak segíteni a hajléktalanoknak, a rászorulóknak. Ők pedig pont ezen civilek hangját erősítik fel, ezért fél tőlük a hatalom, ezért akarják elhallgattatni ezeket az újságokat. Mit képzel az a hatalom, amelyik azt gondolja, hogy csak a pénz vezérel minket? Mit képzelnek ezek? Magukból indulnak ki” – fogalmazott. Ők nem félnek, tartoznak annyival az embereknek, hogy folytatják a munkát – zárta a beszédét.

Tompos Márton, a Momentum elnöke azzal kezdte, hogy felsorolta azokat a sajtóorgánumokat, amelyek mind végveszélyben vannak. Több tucat online újságot, tévét, csatornát, alapítványokat, egyesületeket, civil szervezeteket említett.

"Innentől bármelyikünk célpont lehet, ők csak a kezdet" – mondta. I

nnentől bárkit külföldi ügynöknek bélyegezhetnek, akár egy olyan posztért is, ami nem tetszik a hatalomnak. Azzal védekeznek, hogy aki nem tett semmi rosszat, nincs veszélyben. „Ez igaz, itt csak ők tettek rosszakat” – mondta, majd megemlítette a kegyelmi ügyet és az orosz hekkerek betörését a magyar külügy szervereire.

„A Pride-törvény után szóltunk, hogy az csak az első lépés volt, és íme, most itt vagyunk” – folytatta, majd elmondta, hogy az orosz úton a következő lépés a sajtó, utána pedig a pártok betiltása.

„Éljen a szabad Magyarország, találkozunk vasárnap a Kossuth téren!” – zárta szavait.