eur:
403.78
usd:
355.31
bux:
95426.77
2025. május 24. szombat Eliza, Eszter
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 3-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor péntek reggel: nagy jelentősége van annak, hogy ki lesz a következő pápa

A hitbeli mellett nemzeti szimpátián alapuló közelséget is érzett a kormányfő Ferenc pápával, aki - mint hangsúlyozta - háromszor is találkozott a magyarokkal. A kormányfő szólt még a "háborús pszichózisról", szerinte Ukrajnával együtt a háborút is felvennénk az EU-ba, amely viszont épp békeszövetségként jött létre.

Elsőként Ferenc pápa és a katolikus egyházfő magyarországi látogatásáról beszélt a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök.

"Azt hiszem, a szentatyának van egy békeöröksége. A mi fejünkben ő egy szelíd ember volt. De volt egy másik oldala a személyiségének: egy rendíthetetlenül bátor ember volt, ugyanis a béke mellett kiállni egyet jelentett a napi meghurcolással" - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette, a magyaroknak különösen is fontos volt ez a kiállás, amíg meg nem választották Donald Trumpot amerikai elnöknek, mivel csak Orbán Viktor és Ferenc pápa állt a béke pártján, de súlyt Ferenc pápa adott a béke üzenetének.

Kiemelte, háromszor látogatta meg a pápa a magyarokat, kétszer "kis Magyarországon", egyszer Csíksomlyón, aminek személyes motivációi voltak, Argentínában magyar apácák és magyar közösség körében is dolgozott, tudott is néhány magyar mondatot, amelyeket "szívesen is használt".

"Éreztem, hogy van egy hitbéli közösség, de van egy nemzeti szimpátia is" - tette hozzá.

Magyarország szempontjából szerinte nagy jelentősége van annak, hogy ki lesz a következő pápa, és hogyan viszonyul Magyarországhoz, ugyanis az országban rengeteg intézmény van egyházi, katolikus egyházi kézben is,

a társadalom közösségi hálóinak fenntartásában, az elesettekkel való foglalkozásban az ország nem boldogulna az egyház nélkül.

Izgalommal figyeli majd, hogy mi történik Rómában, de most még fájdalmat érez a veszteség miatt, de az élet megy tovább.

Háború - EU

Azt is kommentálta, hogy az EU akár csapatokat is küldhetne Ukrajnába, Orbán Viktor szerint "jó lenne ennek véget vetni", gyorsabb folyamatban is reménykedett, ami a békét illeti. Nem is érti pontosan, miért nem világos Európának, hogy az Egyesült Államok nélkül nincs katonai perspektíva Ukrajnának.

Szerinte csak idő kérdése, hogy az EU beforduljon abba az utcába, amelyben Szlovákia, Amerika, Magyarország és a Vatikán halad.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban leszögezte, hogy mikor következik be, az a magyarokon is múlik, hiába jelentette be nyíltan az unió vezetése, hogy 2030-ig az országnak csatlakozni kell az unióhoz.

"A magyar kormány ezzel szemben áll. Van két markáns álláspont, az egyik fél azt mondja, Ukrajnát vegyük fel, a másik vélemény a nemzeti oldalé: Ukrajnánál Magyarország fontosabb. Ukrajnával együtt a háborút is felvennénk az EU-ba, amely békeszövetségként jött létre" - fejtegette.

Az ügyben nincs "majd", 2030-ig nem lehet várni az emberek megkérdezésével és az ország véleményének tisztázásával, ezért indították útjára a Voks 2025 szavazást, "a folyamatot később megállítani már nem tudjuk".

"Bennünket sem a két szép szemünkért vettek fel, azért, ezzel a tagok is jól jártak. Ha Ukrajnát felvennénk, és azzal jól járnánk, örömmel mondanánk igent" - mondta még a miniszterelnök, aki szerint Ukrajna EU-tagsága leveri majd a béreket, munkanélküliség lesz 1-2 év alatt, a mezőgazdaság nagyságrendi zsugorodáson menne keresztül, uniós pénz a magyar gazdáknak nem maradna, az élelmiszeriparból élők nagy része nehéz helyzetbe kerülne. "Mi befizetőkké válnánk, magyar befizetések finanszíroznák Ukrajna uniós tagságát."

Uniós pénzek

Szerinte a tiszás Kollár Kinga "gyurcsányi szemérmetlenséggel" vágta a nyilvánosság arcába, hogy azért dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, erre büszke, ebből a pénzből márpedig kórházak épülnek, javulnak a közszolgáltatások.

"Van néhány tucat ember Brüsszelben, aki azért kel fel reggel és megy be dolgozni, hogy ez ne sikerüljön. És ezért fizetést kapnak, 7-8-9 millió forintot havonta. Azért dolgoznak, hogy lerontsák a magyarok életszínvonalát" - ecsetelte.

Viszont 13 milliárd eurót ebben az ellenszélben is sikerült megszerezni, ebből nőtt a pedagógusbér, amely állítása szerint már 7-800 ezer forintnál jár.

"Még mindig van tíz-egynéhány milliárd euró, amely fel van függesztve, de a magyaroknak járó pénz" - figyelmeztetett.

A pénzért márpedig harcolni fog, meg fognak egyezni, ez viszont igényel, mert "behódolni" nem szabad. "Nem leszünk gyarmat, úgy fogjuk hazahozni a pénzt, hogy közben megőrizzük Magyarország függetlenségét" - szögezte le.

Megfogalmazása szerint a néppárti Manfred Weber fújja a passzátszelet, kormányváltás esetén jönnek a migránsok, jön az LMBTQ, és vége lesz a békepárti, független Magyarországnak. "Ha független vagy, lehetsz sikeres, ha nem, biztosan nem, gyarmati sorba fognak visszalökni, ez a magyar történelem leckéje" - összegzett.

Húsvét után

A turizmus impozáns számairól is szót ejtett még, szerinte sok embernek volt pénze, hogy a családjával vendéglátóhelyen legyen együtt.

A magyar turizmusban - mint rámutatott - 400 ezer család biztos megélhetést nyer, ha jól megy a turizmusnak, jól megy az embereknek.

Címlapról ajánljuk
Both Miklós: a múlt értékeit a jelenben kell újraértelmezni

Both Miklós: a múlt értékeit a jelenben kell újraértelmezni

A népművészet klasszikus gyűjtői korszakának vége, de a hagyományok tovább élnek – immár intézményi keretek között és digitális formában is. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint a néptánc és a kézművesség nemcsak a múlt, hanem a jövő része is lehet, ha képesek vagyunk újraértelmezni és innovatív módon továbbadni örökségünket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.26. hétfő, 18:00
Rosonczy-Kovács Mihály
a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×