A körülményekhez képest jó hírekről számolt be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az InfoRádióban: a több mint 50 év után Magyarországon múlt héten ismét felbukkant száj- és körömfájás betegséget továbbra is csak a kisbajcsi tehenészetben lehetett kimutatni, azóta újabb eset megerősítésére nem került sor, és jelenleg újabb gyanú sincsen.

Az érintett kisbajcsi tehenészetben lévő állatállományt felszámolják, ez már folyamatban van, a telep körüli 10 kilométeres körzetben pedig összeírják a fogékony állományokat, az állatokból mintát vesznek a teszteléshez. A betegségre fogékony páros ujjú patás állatok külföldre szállítása jelenleg országosan tilos, Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom vármegyében pedig ezen állatokra teljes szállítási korlátozás van érvényben továbbra is. A hétfői intézkedések alapján azonban a Dunántúl többi vármegyéjére, illetve Pest vármegyére vonatkozóan a sertések, juhok, kecskék azonnali vágásra történő szállítását engedélyezték, csak a szarvasmarhák esetében maradt a teljes forgalmi korlátozás.

A kisbajcsi telep állományának felszámolása jelenleg zajlik, az állati tetemeket elföldelik egy erre a célra kialakított helyszínen. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta: ez teljesen biztonságos módon, a szakma szabályainak megfelelően történik. A járművek is megfelelő fertőtlenítést követően hagyhatják csak el mind az állattartó telepet, mind pedig az elföldelés helyszínét Bábolna külterületén.

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a nálunk utoljára 1973-ban járványt okozó száj- és körömfájás vírus hogyan jutott be Magyarországra, de az már biztos, hogy nem az a vírustörzs bukkant fel, mint amelyik januárban Németországban fertőzött. Kérdésre válaszolva Pásztor Szabolcs elmondta: a kórokozót akár ember is terjesztheti a ruházatán vagy a cipőjén, de például úgy is, hogy

amennyiben fertőzött állatok közelében volt hosszabb ideig, akkor a nyálkahártyáin jelen lehet a vírus, amit akár kilégzéssel is átadhat a fogékony állatfajoknak.

Emberre ugyanakkor nem veszélyes ez a vírus – tette hozzá.

Még hosszú időnek el kell telnie, hogy kimondható legyen Magyarország száj- és körömfájástól való mentessége.

"A betegség, ahogy a neve is mutatja, valóban rendkívül ragályos. A lappangási időszakot is figyelembe kell venni, illetve azt is, hogy milyen, a kitöréses teleppel valamilyen kapcsolatban álló egyéb létesítményekbe – telepekre vagy létesítményekbe – juthatott el a vírus. Ezeket természetesen felderíti a hatóság és az ott lévő állatokat mintázza. A vírus lappangási ideje átlagosan 4-7 nap, de extrém esetben akár ennél jóval hosszabb idő is, 20-21 nap is lehetséges, így felelősen csak egy hosszabb idő elteltével és a megfelelő eredmények birtokában fogjuk tudni azt mondani, hogy a vírus már nem található meg azon a területen" – fogalmazott Pásztor Szabolcs.

A gazdasági kártétel pedig még ennél is tovább tart, hiszen a szállítási tilalmak sok kárt okoznak a kereskedelemben, főleg az exportra dolgozó állattartóknál. Ezek a korlátozások vélhetően még hosszú hónapokig fenn fognak állni – jegyezte meg az országos főállatorvos.

Végül hangsúlyozta: a boltokban kapható hús teljesen biztonságos, ezek a termékek átesnek minden olyan állategészségügyi vizsgálaton, amelyek célja az, hogy nemcsak ezt a betegséget, hanem egyéb betegségek jelenlétét is kizárják.