Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Adam Gault/Getty Images

Pásztor Szabolcs: nálunk nem a Németországban felbukkant száj- és körömfájás vírustörzs jelent meg

Egyelőre nem terjedt tovább a ragadós száj- és körömfájás nevű betegség vírusa arról a kisbajcsi szarvasmarha-telepről, ahol azonosították – tájékoztatta az InfoRádiót az országos főállatorvos. Pásztor Szabolcs hozzátette: azt még nem tudják, hogy a Magyarországon utoljára 1973-ban pusztító kórokozó honnan érkezett, de az már biztos, hogy nálunk nem a néhány hete Németországban felbukkant vírustörzs jelent meg.

A körülményekhez képest jó hírekről számolt be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az InfoRádióban: a több mint 50 év után Magyarországon múlt héten ismét felbukkant száj- és körömfájás betegséget továbbra is csak a kisbajcsi tehenészetben lehetett kimutatni, azóta újabb eset megerősítésére nem került sor, és jelenleg újabb gyanú sincsen.

Az érintett kisbajcsi tehenészetben lévő állatállományt felszámolják, ez már folyamatban van, a telep körüli 10 kilométeres körzetben pedig összeírják a fogékony állományokat, az állatokból mintát vesznek a teszteléshez. A betegségre fogékony páros ujjú patás állatok külföldre szállítása jelenleg országosan tilos, Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom vármegyében pedig ezen állatokra teljes szállítási korlátozás van érvényben továbbra is. A hétfői intézkedések alapján azonban a Dunántúl többi vármegyéjére, illetve Pest vármegyére vonatkozóan a sertések, juhok, kecskék azonnali vágásra történő szállítását engedélyezték, csak a szarvasmarhák esetében maradt a teljes forgalmi korlátozás.

A kisbajcsi telep állományának felszámolása jelenleg zajlik, az állati tetemeket elföldelik egy erre a célra kialakított helyszínen. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta: ez teljesen biztonságos módon, a szakma szabályainak megfelelően történik. A járművek is megfelelő fertőtlenítést követően hagyhatják csak el mind az állattartó telepet, mind pedig az elföldelés helyszínét Bábolna külterületén.

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a nálunk utoljára 1973-ban járványt okozó száj- és körömfájás vírus hogyan jutott be Magyarországra, de az már biztos, hogy nem az a vírustörzs bukkant fel, mint amelyik januárban Németországban fertőzött. Kérdésre válaszolva Pásztor Szabolcs elmondta: a kórokozót akár ember is terjesztheti a ruházatán vagy a cipőjén, de például úgy is, hogy

amennyiben fertőzött állatok közelében volt hosszabb ideig, akkor a nyálkahártyáin jelen lehet a vírus, amit akár kilégzéssel is átadhat a fogékony állatfajoknak.

Emberre ugyanakkor nem veszélyes ez a vírus – tette hozzá.

Még hosszú időnek el kell telnie, hogy kimondható legyen Magyarország száj- és körömfájástól való mentessége.

"A betegség, ahogy a neve is mutatja, valóban rendkívül ragályos. A lappangási időszakot is figyelembe kell venni, illetve azt is, hogy milyen, a kitöréses teleppel valamilyen kapcsolatban álló egyéb létesítményekbe – telepekre vagy létesítményekbe – juthatott el a vírus. Ezeket természetesen felderíti a hatóság és az ott lévő állatokat mintázza. A vírus lappangási ideje átlagosan 4-7 nap, de extrém esetben akár ennél jóval hosszabb idő is, 20-21 nap is lehetséges, így felelősen csak egy hosszabb idő elteltével és a megfelelő eredmények birtokában fogjuk tudni azt mondani, hogy a vírus már nem található meg azon a területen" – fogalmazott Pásztor Szabolcs.

A gazdasági kártétel pedig még ennél is tovább tart, hiszen a szállítási tilalmak sok kárt okoznak a kereskedelemben, főleg az exportra dolgozó állattartóknál. Ezek a korlátozások vélhetően még hosszú hónapokig fenn fognak állni – jegyezte meg az országos főállatorvos.

Végül hangsúlyozta: a boltokban kapható hús teljesen biztonságos, ezek a termékek átesnek minden olyan állategészségügyi vizsgálaton, amelyek célja az, hogy nemcsak ezt a betegséget, hanem egyéb betegségek jelenlétét is kizárják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×