Infostart.hu
eur:
386.16
usd:
329.07
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke
Nyitókép: Facebook / Közbeszerzési Hatóság

Újraválasztották Kovács Lászlót

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tisztújító ülésén újabb öt évre Kovács Lászlót választotta meg a hatóság elnökévé.

Kovács László az újraválasztását követően fontos célnak nevezte a szabálytalan, versenykorlátozó közbeszerzések kiszűrését és korrigálását biztosító hatékony ellenőrzési rendszer működtetését, az ellenőrzési folyamatok hatékonyságának további javítását és a hirdetményellenőrzési tapasztalatok szélesebb körű felhasználását. Jelezte, hogy a még alaposabb ellenőrzések érdekében vizsgálják mesterséges intelligencia alapú eszközök használatának lehetőségét is.

A hatóság újraválasztott elnöke emellett hangsúlyozta, hogy a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek a magyar kis- és középvállalkozások szakmai támogatására annak érdekében, hogy a kkv-k a továbbiakban is meghatározó szereplői lehessenek a hazai közbeszerzési piacnak. Emellett még azt is közölte:

a fenntarthatóság, a fenntartható közbeszerzési gyakorlatok minél szélesebb körű elterjesztése is a következő időszak kiemelt célkitűzése.

Kovács László az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként, 2010-től a tanács jogi főosztályának vezetőjeként dolgozott. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője volt. A Közbeszerzési Hatóság főtitkári tisztségét 2017-től töltötte be, majd 2020 óta a szervezet elnöke. Részt vett a 2011. évi, majd a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában – tájékoztatott a Közbeszerzési Hatóság

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×