Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke
Nyitókép: Facebook / Közbeszerzési Hatóság

Újraválasztották Kovács Lászlót

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tisztújító ülésén újabb öt évre Kovács Lászlót választotta meg a hatóság elnökévé.

Kovács László az újraválasztását követően fontos célnak nevezte a szabálytalan, versenykorlátozó közbeszerzések kiszűrését és korrigálását biztosító hatékony ellenőrzési rendszer működtetését, az ellenőrzési folyamatok hatékonyságának további javítását és a hirdetményellenőrzési tapasztalatok szélesebb körű felhasználását. Jelezte, hogy a még alaposabb ellenőrzések érdekében vizsgálják mesterséges intelligencia alapú eszközök használatának lehetőségét is.

A hatóság újraválasztott elnöke emellett hangsúlyozta, hogy a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek a magyar kis- és középvállalkozások szakmai támogatására annak érdekében, hogy a kkv-k a továbbiakban is meghatározó szereplői lehessenek a hazai közbeszerzési piacnak. Emellett még azt is közölte:

a fenntarthatóság, a fenntartható közbeszerzési gyakorlatok minél szélesebb körű elterjesztése is a következő időszak kiemelt célkitűzése.

Kovács László az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként, 2010-től a tanács jogi főosztályának vezetőjeként dolgozott. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője volt. A Közbeszerzési Hatóság főtitkári tisztségét 2017-től töltötte be, majd 2020 óta a szervezet elnöke. Részt vett a 2011. évi, majd a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában – tájékoztatott a Közbeszerzési Hatóság

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×