A Columbia University közgazdászprofesszorát követő beszédében Orbán Viktor megköszönte Sachs szavait, és kiemelte: Magyarország többet adott a világnak, mint amit kapott tőle. A miniszterelnök ezt követően felidézte, hogy először 2014-ben szólalt fel a Lámfalussy Konferencián, és már az akkori előadásokban elhangzottak azok a figyelmeztetések és jelzéseket, amik a legfontosabb kihívásait jelentik a mai geopolitikának. 2017-es előadása óta pedig annyira megváltozott a világ, hogy alig lehet ráismerni.

Orbán Viktor kiemelte: bár Matolcsy György mandátuma véget ér az MNB élén, ennek ellenére biztosra vehető, hogy továbbra is jelentős és meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikának. „Elnöki minőségében köszönettel tartozunk neki az elmúlt bő 10 évért. Az örökség, amit itt hagy, a legnagyobbak közé emeli: magyar összefüggésben Széll Kálmánt, Wekerle Sándort vagy éppen az első jegybankelnököt, Popovics Sándort kell említenem. Matolcsy György korszakos gazdaságpolitikus és korszakos jegybankelnök, köszönjük szépen a munkáját” – fogalmazott a miniszterelnök, kitérve a konferencia névadójának, Lámfalussy Sándor érdemeire is, aki 1999 és 2002 között tanácsadóként segítette Orbán Viktor munkáját.

Felidézte, hogy Lámfalussy Sándor mindenkinél jobban ismerte az euró működését, látta benne a lehetőségeket, de a lehetséges működési hibákat is. Azon a véleményen volt, hogy az euró bevezetése magával fogja hozni az eurózóna-tagok közös fiskális politikáját, „nem lehet másként” – idézte szavait a kormányfő, aki szerint egy dolgot elfelejtett elárulni a professzor: mennyi idő kell hozzá? Azóta eltelt 25 év, és nincs az euró mögött közös fiskális politika. Ennek tanulsága, hogy a politikusok józan belátására alapozni ilyen nagy léptékű dolgokat semmiképp nem szerencsés – húzta alá Orbán Viktor.

Lámfalussy Sándor veszélyként látta az euró bevetését illetően, hogy a kevésbé nagy, kevésbé gazdag országok ezen nem fognak nyerni. Az euró bevezetése óta az Egyesült Államok versenyképessége sokkal nagyobb ütemben javul, mint az eurózónáé. Jelenlegi formájában tehát az euró csak az eleve erős gazdaságoknak kedvez, a felzárkózó piacok megerősödését nem segíti – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: ez talán Lámfalussy Sándor legfontosabb hagyatéka a magyarok számára, akik még nem vagyunk tagjai az eurózónának. „Éppen az ő intelmei miatt nem” – jegyezte meg.

Azok a globalisták, akik egykor a határok összenyitását sürgették, azok ma blokkosodást, bezárkózást és háborút szorgalmaznak – mondta Orbán Viktor, példaként említve Soros Györgyöt: „Harminc éve a neoliberális elvek hirdetésével tudták degeszre keresni magukat, ma meg a háborúval tudnak rengeteg pénzt keresni. A többi csak üres fecsegés, mi több szemfényvesztés.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: mérethatékonyság ide vagy oda, minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy önmagát tekintse a világ közepének, és a legfontosabb viszonyítási pontnak, de ezért azt is el kell fogadni, hogy mások is ugyanígy tekintenek magukra. Következésképp arra a kérdésre kell keresnünk a választ, hogy miként tudjuk biztosítani a megmaradásunkat, a gyarapodásunkat ebben az új világban. Hogy egy ország erre választ tudjon adni, tisztáznia kell, hogy milyen lesz az előttünk álló világ. Orbán Viktor rövid válasza erre: a liberális korszakot egy szuverenista korszak váltja fel a világban.

Szerinte a biztonság felértékelődik az előttünk álló időszakban, és aki nem tudja magát megvédeni ebben az új világban, az nem lehet partner vagy szövetséges, legfeljebb alárendelt. Ezért minden nemzet számára kulcskérdés lesz az önvédelem megőrzése.

„Érdekes módon, ennek a középpontjában nem is az ukrán–orosz háború áll, hanem a migráció. Ma a nyugtai, elsősorban európai országok stabilitását a migráció és annak matematikai előre jelezhető következményei jelentik majd” – fogalmazott.

Az előttünk álló időszak egyik nagy versenye az államszervezési modellek közötti verseny lesz, vagy talán már most is az

– folytatta Orbán Viktor. Miután a neoliberális államszervezési modellek éppen most buknak meg, ezért az a kérdés szerinte, hogy milyen más államszervezési modellek jönnek.

A kormányfő úgy véli, hogy az az ország, amelyik nem hajlandó összekapcsolódni a többi jelentős szereplővel, nem lehet sikeres. Aki viszont képes erre, annak megnő a súlya és szerepe. Bár a „liberális ellenfeleink” Magyarországot egy elszigetelt országnak szokták ábrázolni, ezzel szemben egész Európában mi ápoljuk a legjobb kapcsolatot az új amerikai republikánus adminisztrációval, Kínával és Oroszországgal – sorolta. „Tehát nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió (…) Mi a történelem főutcáján járunk, miközben az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál.”

Orbán Viktor végül azt is kiemelte: csak erős középosztállyal lehet felépíteni ellenálló társadalmakat, ugyanis Európában a következő évtizedekben nagyon súlyos társadalmi megrázkódtatások várnak ránk. Meglátása szerint

az új világrendben csak azok maradnak talpon, ahol a bajok nem okoznak belpolitikai instabilitást, ahol a középosztályon nyugvó társadalmi rend megingathatatlan és megbillenthetetlen.

„Magyarországon e tekintetben nem engedtük, hogy megtörténjen az, ami tőlünk nyugatra megtörtént, ahol a liberális államszervezési modell elgyengítette a nyugati középosztályokat. Úgyhogy miközben az európai középosztályok fogyatkoznak, aközben a kelet-ázsiai világban százmillió számra emelik be alulról a hatalmas nagy társadalmi rétegeket, nemcsak stabilitást, hanem gazdasági prosperitást is teremtve maguk számára” – mutatott rá.

Mint megjegyezte, Magyarországon 2010 óta dolgoznak az erős középosztály megteremtésén. Azóta egymillióval több ember dolgozik, a háztartások pénzügyi vagyona négyszeresére nőtt – valahol 90 ezer milliárd körül van, ami a 13. legnagyobb pénzügyi megtakarítás az Európai Unióban –, negyvenöt évnyi kommunizmussal a hátunk mögött. Emellett tíz magyarból kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik. A mikrovállalkozások pedig megduplázták a bevételüket, 10 ezer milliárd forintról fölmentek 20 ezer milliárd forintra.

„Mindez úgy történt meg, hogy közben az amerikai republikánusokkal fenntartott szoros kapcsolatunk miatt a brüsszeli bürokrácia pénzügyi szankciók alatt akarja tartani Magyarországot, és az orosz–ukrán háború miatt három év alatt a magyar gazdaság elvesztett 19,5 milliárd eurót eddig” – hangsúlyozta beszédében a kormányfő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 óta csak a háború második évében nem nőtt a munkavállalók reálbére, így tehát ha van ország, ami érdekelt a békében, az Magyarország. „Ezért is reménykedünk abban, hogy lesz béke, megtörténik a szuverenista világpolitika-átalakítás, és tető alá tudjuk hozni az amerikai-magyar nagy gazdasági megállapodást, amivel lendületet fogunk adni a gazdaságnak.”