Bóka János szerint az uniós magyar elnökség többszörös válsághelyzetben, egy átmeneti intézményi időszakban, komoly politikai ellenszélben és a lojális együttműködéssel össze nem egyeztethető intézményi obstrukció mellett dolgozott, ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - sikerült történelmi döntéseket tető alá hoznia. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter a magyar elnökség alatt elfogadott döntések közül kiemelte a Budapesti nyilatkozatot, amely az EU versenyképességének erősítését határozta meg célként.

A másik történelmi jelentőségű döntésként Románia és Bulgária január 1-jétől kezdődő, teljes jogú schengeni tagságát jelölte meg.

A rendezvények sorából kiemelte, hogy november 7-8-án "iker csúcstalálkozót" szerveztek Budapesten: itt tartották az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, majd az Európai Tanács informális ülését is.

Összegzése szerint a magyar elnökség sohasem lépett ki a tisztességes közvetítő szerepéből, ennek ellenére Magyarország erősen politikai elnökséget vitt, amelynek alapja karakteres uniós politika és vízió. Mindez megjelenítette nem csak a változás igényét, de a változás lehetőségét is, valódi európai alternatívát kínálva - közölte Bóka János.

Kovács Zoltán: Magyarország kiválóan teljesített

A magyar közigazgatás és szakpolitika kiválóan teljesítette az uniós magyar elnökséggel összefüggő feladatokat - hangsúlyozta Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Úgy fogalmazott: "professzionális, világszínvonalú munkát végeztek" mindazok, akik az elnökségi rendezvények szervezésében, lebonyolításában, logisztikájában, biztosításában, kommunikációjában részt vettek. A politikai és tartalmi eredmények kapcsán dicséret illeti őket - fűzte hozzá. A résztvevők "megrázkódtatás és megerőltetés nélkül" voltak képesek végrehajtani az európai uniós elnökség feladatait, pedig olykor kicsúcsosodóan nagy munkaterhelés mellett kellett dolgozniuk.

Az államtitkár közölte: az elnökségi naptárban előzetesen szereplő 177 rendezvényhez képest végül 173 eseményt tartottak meg. Ehhez csatlakozott még 63 kapcsolódó rendezvény, így hat hónap alatt összesen mintegy 240 rendezvényt bonyolítottak, köztük két nagy csúcstalálkozót.