Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Heltai László, a Lehet Más a Politika (LMP területfejlesztésért és költségvetésért felelős főpolgármester-helyettes jelöltje (b) beszél, mellette Csárdi Antal, a Lehet Más a Politika (LMP) főpolgármester-jelöltje (k) és Szilvágyi László, a párt XV. kerületi polgármesterjelölt (j) az LMP sajtótájékoztatóján, amelyet Budapesten, a XV. kerületi Őrjárat utcai szakrendelő előtt tartottak 2014. október 1-jén.
Nyitókép: Beliczay László

Nem lesz kiemelt beruházásos népszavazás

Az NVB kedden bejelentette: nincs elég aláírás.

Nem gyűlt össze a népszavazás kiírásához szükséges százezer aláírás a kiemelt beruházások ügyében - állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedden.

Az LMP - Magyarország Zöld Pártja által a népszavazásra javasolt kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?"

Az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 napos időtartam július 10-én vette kezdetét, a szervező 20 ezer darab aláírásgyűjtő ívet vett át a Nemzeti Választási Irodától (NVI). Az aláírásgyűjtésre nyitva álló időszak november 7-én 16 óráig tartott.

A gyűjtés lezárultát követően az NVI megállapította, hogy a szervező által átvett íveken összesen 300 ezer darab érvényes aláírást lehetett volna összegyűjteni, azonban 11 ezer darab ívet bontatlan nyomdai dobozban adott át a szervező az NVI-nek. Emellett a benyújtott 8234 ívből 1725 darab tartalmazott aláírást, és mivel egy íven legfeljebb 15 aláírás helyezhető el, a szervező legfeljebb 25 ezer 875 érvényes ajánlást nyújthatott be.

Az NVB ez alapján kedden megállapította, hogy a népszavazás ügyében az összegyűjtött érvényes aláírások száma százezer alatt maradt.

A jogszabály előírja, hogy a népszavazás kezdeményezőjének minden aláírásgyűjtő ívet vissza kell juttatnia az NVI-hez, amennyiben ezt nem teszi meg, ívenként 800 forint bírságot szabnak ki rá. Az NVB a szervezőt 504 ezer forint bírság megfizetésére is kötelezte, mert nem, illetve nem határidőben vitt vissza 630 aláírásgyűjtő ívet.

A határozatok nem jogerősek, ellenük öt napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×