Magyarország kormánya az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, mintegy 600 milliárd forintot tervez a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására - jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten.

Lázár János a Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester vezetésével zajló „ÉKM-csúcs Kecskemét” plenáris találkozót követő városházi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben, ennek eredménye az is, hogy a korábban agrárváros Kecskemét mára ipari várossá vált. Nagyrészt a polgármester és csapatának az érdeme, hogy a városban „a semmiből létrehozták Európa egyik legfontosabb és Magyarország legnagyobb autóipari centrumát”, megszületett Kecskeméten a legnagyobb európai Mercedes-gyár és Magyarország legnagyobb autóipari gyártókapacitása.

A miniszter bejelentette, hogy

az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat.

A vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.

Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását - mondta.

Hangsúlyozta, hogy mindkét beruházás érinti Kecskemétet, akárcsak a szintén két szakaszban megvalósuló lajosmizsei vasútvonal újjáépítése Budapest irányába. Először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek.

A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel.

A miniszter beszélt arról: a régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. Felidézte, hogy Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is.

Utak és más fejlesztések

Lázár János a térség útfejlesztéseire térve kiemelte, hogy a végéhez közeledik az M44-es gyorsforgalmi út építése, amelynek utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő tavasszal adják át. A kormány „tulajdonképpen 10 év alatt 560 milliárd forint elköltése mellett összekötötte Kecskemétet, az M5-ös autópályát Békéscsabával”.

Beszámolt arról is, hogy elkészülnek a régi 5-ös főút Kecskemét és a Mercedes-gyár közötti mintegy 2,5 kilométer hosszú szakaszának négysávosítására, valamint a 44-es főutat az 5-ös főúttal való csomópontjától a 445-ös út becsatlakozásáig tartó rész szintén négysávosítására vonatkozó tervek. Megtervezik továbbá az 52-es és az 54-es számú főutak mintegy 3,5 kilométer hosszú összekötését is. Ezek tervezési költségére mintegy 500 millió forintot különítenek el.

Beszélt arról is, hogy „a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő”, ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült a következő három épület érdekében pedig „a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten” – fogalmazott.

Lázár János bejelentette, hogy 2025 végére elkészül mintegy 3,5 milliárd forint értékben a Halasi úti felüljáró felújítása, amelyet a Magyar Közút saját hatáskörében végez majd el.