eur:
406.43
usd:
378.03
bux:
76467.49
2024. november 7. csütörtök Rezső
A Koszovóba induló, a Magyar Honvédség KFOR (Kosovo Force) Kontingens 22. váltásának állománya menetel kibocsátó ünnepségükön a debreceni Kossuth téren 2020. február 11-én. A magyar katonák márciustól hat hónapon át teljesítenek szolgálatot a NATO-parancsnokság alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő részeként, feladatuk a rend és biztonság fenntartása Koszovóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Mostantól titokban is küldhet a kormány magyar katonákat külföldre

Innentől kezdve nem a parlament, hanem a kormány dönt a magyar katonák külföldi bevetéséről. Sőt, ha a döntés minősített adatot tartalmaz, akkor az akciót nem kell nyilvánosságra hozni.

Novembertől a parlament helyett a kormány határozhat a magyar csapatok külföldi bevetéséről, miután egy októberi törvénymódosítással a parlamenti többség a kabinetre ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről - írja a 24.hu.

Mint írják, ez már eleve szűkebb nyilvánosságot jelent, hiszen a parlamenti viták és szavazások nyilvánosak, míg a kormány döntéseiről a Magyar Közlönyből, közleményekből lehet értesülni. A magyar katonák külföldi bevetéseiről a kormány egyedi határozatban dönt, amit a főszabály szerint a közlönyben nyilvánossá kell tenni, ám van egy lényeges kivétel:

ha a kormányhatározat minősített adatot tartalmaz, a döntést nem teszik publikussá.

Azt, hogy mi számít minősített adatnak, az adatgazda, jelen esetben a kormány dönti el. Azaz ha a kabinet úgy látja, hogy a katonák külföldi bevetés sértheti

  • az ország szuverenitását,
  • az ország alkotmányos rendjét,
  • honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét,
  • külügyi és nemzetközi kapcsolatait,

akkor titkosíthatja az erről szóló információt, azaz a kormányhatározatot.

A lap megkérdezte ennek kapcsán a Honvédelmi Minisztériumot, ahonnan azt a választ kapta, hogy "a kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló."

Hozzáteszik, a tárca arra nem válaszolt, hogy mikor tartalmazhat minősített adatot a kormányhatározat, illetve miként értesülhet a közvélemény a külföldi bevetésekről és missziókról, ha az arról szóló döntés még a Magyar Közlönyben sem jelenhet meg.

Kis-Benedek József biztonságtechnikai szakértő a lapnak azt mondta:

lényegében nincs olyan külföldi bevetés, amely ne tartalmazna minősített adatokat, például miért mennek oda, hogyan mennek oda, milyen eszközöket visznek magukkal, stb.

Magyarázata szerint vannak olyan információk, amelyek nem tartoznak mindenkire, elsősorban azért, mert a csapatok biztonságát mindenképpen meg kell őrizni.

A jogszabály-módosítás nemcsak a magyar csapatok külföldi bevetéséről szól, hanem a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozását is érinti. Itt azonban meghagyták a parlament jogkörét általánosan, csak a NATO, az EU vagy az ENSZ döntésén alapuló határozatok esetében kapta meg a kormány a döntés jogát.

Címlapról ajánljuk
Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás

Kiszivárgott a szlovák kulturális tárca által tervezett nyelvtörvény-módosítás normaszövege. A tervezet egyelőre nem végleges, de a Napunk hírportál által közölt részletek alapján a módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is jelentős hátrányokkal járna. A Magyar Szövetség szerint „elvadult ötlethalmazról” van szó.

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×