eur:
411.09
usd:
392.28
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Koszovóba induló, a Magyar Honvédség KFOR (Kosovo Force) Kontingens 22. váltásának állománya menetel kibocsátó ünnepségükön a debreceni Kossuth téren 2020. február 11-én. A magyar katonák márciustól hat hónapon át teljesítenek szolgálatot a NATO-parancsnokság alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő részeként, feladatuk a rend és biztonság fenntartása Koszovóban.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Mostantól titokban is küldhet a kormány magyar katonákat külföldre

Innentől kezdve nem a parlament, hanem a kormány dönt a magyar katonák külföldi bevetéséről. Sőt, ha a döntés minősített adatot tartalmaz, akkor az akciót nem kell nyilvánosságra hozni.

Novembertől a parlament helyett a kormány határozhat a magyar csapatok külföldi bevetéséről, miután egy októberi törvénymódosítással a parlamenti többség a kabinetre ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről - írja a 24.hu.

Mint írják, ez már eleve szűkebb nyilvánosságot jelent, hiszen a parlamenti viták és szavazások nyilvánosak, míg a kormány döntéseiről a Magyar Közlönyből, közleményekből lehet értesülni. A magyar katonák külföldi bevetéseiről a kormány egyedi határozatban dönt, amit a főszabály szerint a közlönyben nyilvánossá kell tenni, ám van egy lényeges kivétel:

ha a kormányhatározat minősített adatot tartalmaz, a döntést nem teszik publikussá.

Azt, hogy mi számít minősített adatnak, az adatgazda, jelen esetben a kormány dönti el. Azaz ha a kabinet úgy látja, hogy a katonák külföldi bevetés sértheti

  • az ország szuverenitását,
  • az ország alkotmányos rendjét,
  • honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét,
  • külügyi és nemzetközi kapcsolatait,

akkor titkosíthatja az erről szóló információt, azaz a kormányhatározatot.

A lap megkérdezte ennek kapcsán a Honvédelmi Minisztériumot, ahonnan azt a választ kapta, hogy "a kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló."

Hozzáteszik, a tárca arra nem válaszolt, hogy mikor tartalmazhat minősített adatot a kormányhatározat, illetve miként értesülhet a közvélemény a külföldi bevetésekről és missziókról, ha az arról szóló döntés még a Magyar Közlönyben sem jelenhet meg.

Kis-Benedek József biztonságtechnikai szakértő a lapnak azt mondta:

lényegében nincs olyan külföldi bevetés, amely ne tartalmazna minősített adatokat, például miért mennek oda, hogyan mennek oda, milyen eszközöket visznek magukkal, stb.

Magyarázata szerint vannak olyan információk, amelyek nem tartoznak mindenkire, elsősorban azért, mert a csapatok biztonságát mindenképpen meg kell őrizni.

A jogszabály-módosítás nemcsak a magyar csapatok külföldi bevetéséről szól, hanem a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozását is érinti. Itt azonban meghagyták a parlament jogkörét általánosan, csak a NATO, az EU vagy az ENSZ döntésén alapuló határozatok esetében kapta meg a kormány a döntés jogát.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Brutális bírságot kaphat a nyakába az Amazon

Az Európai Unió várhatóan jövőre vizsgálatot indít az Amazon ellen, hogy megállapítsa, előnyben részesíti-e saját márkás termékeit online piacterén. A vizsgálat az EU új, digitális piacokról szóló törvénye (DMA) alapján zajlik majd, amely a nagy technológiai cégek hatalmának korlátozását célozza. Az amerikai óriáscég akár globális éves forgalmának 10%-át kitevő bírságra is számíthat, ha bűnösnek találják a szabályok megsértésében, írja a Reuters.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×