A Republikon Intézet által október 24. és 29. között, ezer fő telefonos megkérdezésével készített közvélemény-kutatás szerint a Fidesz–KDNP 26, míg a Tisza Párt 24 százalékon áll a teljes népesség körében. A felmérés alapján még a Mi Hazánk és a Demokratikus Koalíció (5-5 százalék) jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (4 százalék) a bejutási küszöb közelében van.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: bár „a leginkább mérvadó adatokat” a teljes népességen belüli számok adják vissza, a jelenlegi tendenciákról sok mindent elárul, hogy a pártválasztók körében két százalékponttal vezet a kormánypárt Magyar Péter pártjával szemben (36–34), míg

a biztos szavazó pártválasztóknál csak egy százalékkal vezet a Fidesz–KDNP (37–36).

Horn Gábor hozzátette: a biztos pártválasztóknál a Mi Hazánknak 8, a DK-nak 7, a Momentumnak 5, míg a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak 3 százalékos a támogatottsága. Az intézet elemzése szerint a Kutyapárt „a szavazói aktivitás problémájába ütközik”, ugyanis a teljes népességben és a pártválasztók körében egy-egy százalékponttal megelőzi a Momentumot, a biztos szavazók körében azonban rosszabbul áll, mint Tompos Márton pártja.

Az elemző közölte: a Fidesz és a Tisza Párt közötti különbségek hibahatáron belüliek, és a kutatás alapján kijelenthető, hogy jelenleg döntetlenre állnak,

ugyanakkor ha most lennének a választások, akkor a magyar választási rendszer sajátosságait figyelembe véve a Fidesz győzne.

Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a magyarországi parlamenti választásokon a listás eredményeknél lényegesen fontosabb az egyéni körzetek megnyerése, valamint befolyásolják a végeredményt a határon túl élők szavazatai is, amelyek általában 2-3 százaléknyi pluszt jelentenek a Fidesz–KDNP-nek.

Horn Gábor megjegyezte: ugyan az érdeklődés középpontjában a két legnagyobb párt van, „azért ez nem jelenti azt, hogy teljesen eltűnnének a palettáról a kisebb pártok”. Mint fogalmazott, a Mi Hazánk és a DK „stabilan tudja tartani” az 5-7 százalék körüli támogatottságát, de még a Momentumnak és a Kutyapártnak is lenne esélye a parlamentbe való bejutásra a mostani felmérés alapján.

A Republikon Intézet a pártpreferenciák mellett arra is kíváncsi volt, hogy milyen értékalapúak a válaszadók, akik négy lehetőség közül választhattak:

• liberális, szabaddemokrata
• konzervatív, jobboldali
• baloldali, szociáldemokrata
• zöld alternatív.

Horn Gábor hangsúlyozta: előbb a megkérdezettek ideológiai irányultságáról érdeklődtek az intézetük munkatársai, majd csak ezt követően kérdezték meg, ki melyik párttal szimpatizál. Úgy véli, más felmérésekhez képest a Republikon Intézet kutatásában azért szerepeltek jobban a kisebb pártok, mert ha például valaki azt válaszolta, hogy a szocialista vagy a szociáldemokrata értékrend áll hozzá a legközelebb, akkor ez alapján keresett magának egy pártot.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint ez egy jelzésértékű tünet, és némileg szembemegy az elmúlt években rengetegszer hangoztatott ellenzéki együttműködési törekvésekkel. „Ha ezek a kisebb pártok meg tudják mutatni magukat, és fel tudnak mutatni bizonyos értékeket – például következetes baloldali alternatívát –, akkor ez akár parlamentbe való bejutást is jelenthet nekik” – jegyezte meg az elemző.

Személyközpontú szavazás jöhet 2026-ban

Ugyanakkor hozzátette: nagyon sok függ attól, mekkora lesz a tét az országgyűlési választáson, hiszen ez a kisebb pártok lehetőségeit is behatárolhatja. Mint mondta, ha az amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan személyre való szavazás lesz 2026-ban Magyarországon is Orbán Viktor és Magyar Péter között, akkor a kis pártoknak nem lehetnek nagy reményei, mert nagy valószínűséggel nem nagyon tudnak majd beleszólni a miniszterelnöki posztért zajló közvetett versenybe. „Ha a következő bő másfél évben még inkább kiéleződik a helyzet, még inkább eltolódik a súlypont, és

Orbán Viktor vagy Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet. Erre azért most nagyon komoly tendenciákat látunk”

– magyarázta Horn Gábor.

Ezzel együtt úgy látja, a magyar társadalom, de még talán az ellenzéki érzelműek többsége sem gondolja azt Magyar Péterről, illetve a pártjáról, hogy már kormányzóképes erő lenne. Az elemző azt mondta, a legfőbb kérdés még nyitott, a többi párt számára pedig nem biztos, hogy a választási együttműködés hozna valamilyen sikert. Kutatásukból kiindulva úgy véli, az értékválasztás nem tűnt el a magyar közgondolkodásból. A válaszok, visszajelzések alapján még mindig nagyon sok ember számára fontos a kötődés, a különböző politikai, ideológiai értékek mellett való elköteleződés.

Kiemelte, hogy bár Magyarországon korábban „csúfos vereséget szenvedtek” a zöld pártok, felmérésükből az is kiderült, hogy a zöld gondolat legalább 15-16 százaléknyi válaszadó számára nagyon fontos. Horn Gábor szerint az ellenzéki pártok akkor tudnának megerősödni, ha „megpróbálnának karakteres, értékalapú politizálást felmutatni, ami felület, kommunikációs háttér hiányában nem könnyű feladat, miközben a Fidesz és a Tisza Párt néppárti jelleggel hozza össze a legkülönbözőbb gondolkodású embereket”.