Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Magas a Duna, de közel sem a legnagyobb a mostani budapesti árvíz

Várhatóan az ötödik legmagasabb vízszintet mérik majd szombaton Budapestnél, amikor tetőzik a Duna.

Az évtized dunai árvízével küzdenek a gátakon, ezért megnéztük, hogy a mostani várható legnagyobb vízmagasság hová helyezhető el a korábbiakhoz képest.

Péntek délelőtt 11 órakor elmentünk a békásmegyeri gáthoz, ahol az egyik árvízi kapunál 1984 óta pontosan feltüntetik a vízszinteket. Fotónkon az látszik, hogy a víz elérte a 2010-es szintet: akkor 827 centit mértek.

fotó: Infostart
Fotó: Infostart

Ez a vízállás felett még háromszor járt itt a Duna:

  • 2002 augusztusában Budapesten 848 centiméter volt a csúcs.
  • 2006. áprilisában 861 centire jött föl a Duna a fővárosban.
  • 2013-ban volt az eddig legmagasabb vízállás, akkor 891 centit mértek.

Péntek reggel hét órakor a vízügy hivatalos adatai szerint 812 centi volt a Duna Budapestnél, 11 órára emelkedett a folyó, és megközelítette a 2010-es szintet.

Az előrejelzés szombatra mondja a tetőzést 835 centivel. Ez azt jelenti, hogy 11 órához képest még 15 centit emelkedhet a Duna, és nem lépi túl a 2002-es, eddigi "bronzérmes" 848 centit.

Ez pedig azt jelentené, hogy amióta mérik a Duna magasságát, a mostani árvíz "csak" az ötödik lesz, hiszen 1965-ben, az akkori pusztító árvíznél 845 centit mértek. A védekezésnél nagyon jól jött, hogy 1940-ben megépült Római-fürdőn, a mostani Nánási útnál, az ideiglenesnek mondott, azóta többször magasított, nagyjából 3 kilométer hosszú gát. Jelenleg is ezzel védik még Csillaghegyet.

fotó: Infostart
Fotó: Infostart

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×