Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mit lehet tenni az utcára csöpögő légkondicionálókkal

A nagy és hosszú hőségben egyre nagyobb gondot okoz a klímaberendezések kondenzvize.

Sokak számára egyszerű kellemetlenség csupán a légkondicionálók utcára csöpögő vize, nem tudják, hogy gyakorlatilag szennyvízről van szó – írja a g7.hu.

Az inverteres split légkondicionálók – amelyek a klímaváltozás hatására gombamód szaporodnak Magyarországon is, és amelyek kültéri egységét az emeletes házas lakóövezetekben általában az erkélyre vagy simán a falra szerelik – nagy melegben 1-3 liter kondenzvizet is termelhetnek óránként. Egy tízemeletes lakóháznál egy-egy lépcsőháznyi utcarészlet fölött ma már gyakran két tucat légkondi is lehet, vagyis adott esetben óránként akár 50-70 liter, naponta fél köbméter víz is kicsoroghat a berendezésekből. Az egyre hosszabb és egyre nagyobb hőség miatt a víz mennyisége jóval nagyobb lett, de hogy hova kellene vezetni szabály szerint ezt a vízmennyiséget, arra jelenleg elég nehéz pontos választ adni.

Még a szakemberek sem nagyon tudtak erre vonatkozó általános szabályról. A kondenzvizet jó esetben vissza kellene vezetni a lakásba, és vagy ott elpárologtatni, de sokkal életszerűbb módon inkább a lakás lefolyó rendszerébe bekötni. A szifonba bekötött légkondi vize viszont nem a csapból származik, mégis a szennyvízcsatornát terheli meg. A kondenzvíz viszont nem tiszta, még véletlenül sem ivóvíz minőségű, így legfeljebb növényt locsolni vagy autót mosni alkalmas, azaz végső soron egyfajta szennyvíz.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény (oték) szerint a gépészeti berendezések kültéri egységének az építési helyen belül kell lennie, de ez a paragrafus csak pár éve hatályos, az előtte épített ingatlanoknál nem érévnyesíthető. A jogszabály azt is előírja, hogy az épületek berendezéseit „olyan módon kell szerelni, hogy veszélyhelyzet ne keletkezzék, az esetleges meghibásodás az építmény és részei állékonyságát, továbbá a szomszédos helyiségek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse”. Ezt elvileg lehet úgy értelmezni, hogy a kondenzvizet nem lehet szabadon kivezetni, a szabályt az építésfelügyelet ellenőrzi, és a szankció a használatbavételi engedély megtagadása lehet – leginkább új építéseknél.

Az önkormányzatok a helyi építési szabályzatok módosításával befolyásolhatnák a helyzetet, de a lap nem talált olyan szabályzatot, amelyben a vízelvezetés szerepelt volna. Azoknak, akik nem vezetik be semmilyen csatornarendszerbe a kondenzvizet, a szakemberek szerint valamilyen tartályban kellene gyűjteniük azt, a mennyiséget folyamatosan figyelni, és túlcsordulás előtt üríteni. Ennek kivitelezése azonban nem egészen életszerű.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×