A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság korábban arról számolt be, hogy 2000 és 2022 között nyolc alkalommal lett negatív a Balaton természetes készletváltozása, ami azt jelenti, hogy a tó felületéről annyi víz párolgott el, hogy azt a csapadék és a hozzáfolyások nem tudták teljesen pótolni. Az előrejelzések szerint 2100-ra olyan jelentősen lecsökkenhet a tó vízkészlete, hogy az érinteni fogja a hasznosíthatóságát is. Igaz, a Balaton idővel klímaváltozás nélkül is „kimúlna”, ugyanis ha az ember nem tenne ellene, feltöltődne hordalékkal és elmocsarasodna, ám ez több ezer évig is eltarthat.

Az elmúlt napokban az extrém hőség miatt jelentős mértékben párolog a tó vize: a Balaton átlagos vízállása a péntekit megelőző három napban 3 centiméternyit, az elmúlt 20 napban 9 centiméternyit csökkent, a pénteki adatok szerint 113 centiméter.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője a legnagyobb hazai tavak jelenlegi vízállásával kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy a Balaton és a Velencei-tó esetében is sokkal kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt. A július 19-én mért adatok szerint a Balaton vízállása 113 centiméter, míg tavaly ilyenkor öt centiméterrel alacsonyabb volt. A Velencei-tó vízszintjét vizsgálva még nagyobb a különbség: jelenleg 130 centiméteres, míg 2023 hasonló időszakában 100 centiméter sem volt, vagyis

több mint harminc centimétert emelkedett egy év alatt a vízszint.

Siklós Gabriella hozzátette: ez egy pillanatnyi állapot, ami egyáltalán nem biztos, hogy sokáig így marad. A kánikulában ugyanis nagyon erősen párolognak a tavak, a Balaton és a Velencei-tó vízszintje naponta akár egy centimétert is apadhat. Ez rendkívül nagy mennyiségű víznek felel meg, hiszen az egy centiméteres vízszintcsökkenés nagyjából hatmillió köbméter víz mínuszt jelent a Balatonnak, míg a Velencei-tó esetében körülbelül mínusz 250 ezer köbmétert.

A szóvivő a vízutánpótlást illetően úgy fogalmazott, egyelőre nem várható jelentősebb változás.

Mind a két nagy tó esetében kizárólag természetes vízgyűjtőből érkezik az utánpótlás, ami azonban nem folyamatos.

A Balatonba a legnagyobb mennyiségű utánpótlás a Zala folyón keresztül jut, de a tartós extrém melegben mind az északi, mind a déli parton csak nagyon kevés víz érkezik a kisebb vízfolyásokon át.

A Velencei-tónál mind a két tározó nyitva van, és úgynevezett átfolyó rendszerben működnek, tehát mesterségesen sehol sem tárolnak vizet azon a szakaszon. A gyakorlatban az történik, hogy a felső Zámolyi-víztározón átfolyik a víz, majd egy megkerülő csatornán keresztül érkezik a Velencei-tóba. Egyelőre azonban nincs túl sok esély a komolyabb vízutánpótlásra a két legkedveltebb magyar tónál.

(A nyitóképen: fürdőzők a balatonboglári Platán strandon 2024. július 12-én.)