Nincs olyan nemzetközi jogi eszköz, amely kötelezhetné az Emberi Jogok Európai Bíróságához tartozó tagállamokat az aktív eutanázia elősegítésére, és annak magyarországi tiltása nem sérti a betegek jogait – így döntött az EJEB csütörtökön. "Az asszisztált öngyilkosság büntetőjogi tilalma, beleértve annak alkalmazását bármely személyre, aki segít a kérelmezőnek az aktív eutanázia igénybevételében külföldön, nem aránytalan. Az alperes állam (Magyarország) nem lépte túl a mérlegelési jogkörét" - írták.

A gyógyíthatatlan, az izmok irányításáért felelős idegeket érintő, mozgásképtelenséghez, majd halálhoz vezető ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel a döntésre a Facebookon reagált, közölve, hogy "ez nagy csalódás". Mint írta, tanulmányozzák a döntést kollégáival, aztán beadják a Nagykamara eljárása iránti kérelmüket, erre három hónapjuk van.

"Senki ne aggódjon, megyünk tovább!" - üzente.

Karsai Dániel 2023 szeptember végén a Facebookon hozta nyilvánosságra, hogy egy évvel azelőtt ALS-t diagnosztizáltak nála. Mivel személyes és szakmai véleménye szerint "az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogait sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot", a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. Karsai Dániel úgy véli, ez a szabályozás diszkriminatív, megsérti alapvető emberi jogait. Kérelmével - és például a köztársasági elnöknek írt levelével is - az a célja, hogy lehetővé váljon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.