Illésné Áncsán Aranka március 25-i előadásában, miután több felkavaró történetet is felidézett, többe között elmondta, hogy a pályája elején nem volt kialakult gyermekvédelmi rendszer, 1997-ben született meg a gyermekvédelmi törvény. Ekkor épültek a kis létszámú gyermekotthonok, és a mainál kevesebb gyermek jutott egy szakemberre. A gyerekek nem vándoroltak egyik otthonból a másikba, nevelőszülőkhöz kerültek, és fontos volt a testvérek együttes elhelyezése – olvasható az esemény sajtóanyagában.
A szakember szerint az elmúlt években ismét egyre rosszabb lett a helyzet. Több mint 23 ezer gyermek nevelkedik a vér szerinti családjától távol. „Nincs elegendő gondozási hely, kevés a nevelőszülő, nincsenek gyermekotthoni férőhelyek. Jelenleg nagyjából hatezer nevelőszülő van, de további kétezerre lenne szükség” – sorolta. A Tűzcsiholó Egyesület vezetője beszélt arról is, hogy nem mindenki alkalmas nevelőszülőnek, mert ez egy nehéz és komoly szaktudást igénylő feladat.
Felhívta a figyelmet, hogy sokan hagyják ott a megszületett csecsemőket a kórházban, mert a szüleik valamilyen veszélyeztetettségi ok miatt nem vihetik őket haza, de szerinte megfelelő gondozási helyek sem állnak a rendelkezésre. Elmondta, hogy a gyermekekre fordítható összeg is nagyon alacsony. „Nem elég a pénz a gyermekek étkezésére, ruhájára, kevés a zsebpénzük.”
Egyetértett azzal, hogy mára felgyorsultak az örökbe adási folyamatok, és sok gyermek találhatott örökbefogadó szülőre. De eltörölték az örökbefogadók kötelező képzését, emiatt pedig visszakerülhetnek az otthonokba az örökbefogadott gyermekek – sérelmezte.
A szakember úgy látja, hogy meg kellene erősíteni az alapellátást, hogy sok gyermek a családjában nevelkedhessen, ne kelljen kiemelni őket, de hiány van az anyagi és emberi erőforrásból. Utóbbit erkölcsi és anyagi megbecsüléssel lehetne orvosolni – tette hozzá. Véleménye szerint
már a pályaválasztás során szűrni kellene, hogy csak az arra alkalmas emberek kerüljenek a gyermekvédelmi pályára.
A Tűzcsiholó Egyesület elnöke kitért arra is, hogy kevés a gyermekjogi képviselő, emiatt nem megfelelő a gyermekjogi edukáció a gyermekek és szakemberek számára. Végezetül elmondta, hogy a céljuk az, hogy úgy segítsék az állami gondozásból kikerült emberek családjait, hogy az ő gyermekeik már ne legyenek állami gondozottak. Nagy álmuk, hogy létre hozzanak egy átmeneti otthont.
Katonáné Pehr Erika gyermekjogi szakértő, címzetes egyetemi docens, a Gyermekjogi Civil Koalíció elnökségi tagja, Szlankó Vilola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója és Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szintén megerősítették az Illésné Áncsán Aranka által elmondottakat – olvasható a közleményben.
A konferencián előadott még Háda Fruzsina színésznő, drámapedagógus, Bálint Benjámin szociális munkás, egykori állami gondozott és Balogh Tibor, a Tűzcsiholó Egyesület alapító tagja, aki szintén gyermekotthonban nevelkedett.
Novák Krisztina jogvédelmi biztos megígérte, hogy az elhangzottakat továbbítani fogja az államtitkárság felé. A konferenciát Stumpf Kata zárta, aki a rendezvény háziasszonya, moderátora volt.
