Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Police.hu

A békés szkíták elhatárolódtak az erőszakos szkítáktól

A Szkíta Egyesület elhatárolódott azoktól a magukat szkítáknak valló emberektől, akiket őrizetbe vett a rendőrség, mert erőszakos hatalomátvételre készültek.

Tavaly novemberben került fel a YouTube-ra egy videó, amelyben egy társaság tagjai a „Szkíta Magyarország” megalakításáról, nemzeti szabadkatonai csapatok felfegyverzéséről, volt és jelenlegi kormánytagok letartóztatásáról, valamint a rendőrség lefegyverzéséről és a honvédség átállításáról beszéltek. A jog nyelvén ez azt jelenti, hogy előkészületeket tettek az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, ami bűncselekmény.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, miután azonosították őket, a rendőrség és a Terrorelhárítási Központ 150 egyenruhása kedden Budapesten, valamint Pest, Veszprém, Zala és Bács-Kiskun vármegyében összesen tíz helyszínen egyszerre csapott le rájuk. Hét férfit és egy nőt gyanúsítottként hallgattak ki a nyomozók. Egy 53 éves murakeresztúri, egy 68 éves veszprémi és egy 88 éves váci férfit őrizetbe vettek.

Több helyszínen maroklőfegyvert, lőszereket, AK gépkarabélyt, gáz- és riasztófegyvert, valamint gumilövedékes fegyvereket és légfegyvereket találtak. Lefoglaltak olyan iratokat is, amelyek szerzői tagadták a magyar állam létezését. Saját gyártású okmányokat, például személyazonosító igazolványokat, forgalmi engedélyeket és diplomáciai mentességet igazoló papírokat is találtak náluk.

A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerint Magyarországon 2439-en vallják magukat szkítának, vagyis szittyának. A közelmúltban az egyik ilyen csoport 1371 aláírást összeszedve még kezdeményezte is, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa őket önálló nemzetiségnek. A parlament ezt leszavazta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára először viccnek hitte a beadványt, ami szerinte szembemegy a józan ésszel. „Sok mindennel szembemegy, és éppen ezért én csak a Magyar Tudományos Akadémia elnökének hivatalos állásfoglalását tudom idézni: nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényes feltételei annak, hogy a több mint 2000 éve a történelem színpadáról eltűnt szkítákat ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon” – fogalmazott a parlamentben.

A beadványt Pócs Alfréd László, a Szkíta Egyesület elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az orvosként dolgozó egri önkormányzati képviselő a koronavírus-járvány idején az oltásellenes nézeteiről híresült el, most a Népszavának nyilatkozott. Azt mondta, hogy csak a sajtóból értesült a szkíta hatalomátvétel szándékáról, amitől elhatárolódik. „A szkítaságot mi máshogyan képzeljük, valamiért harcolunk és valamiért állunk sorba, nem valami ellen. Mi a klasszikus szkíta erkölcsiségért alakultunk, nem radikális úton képzeljük el a változást” – hangsúlyozta a Szkíta Egyesület elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×