Az államnak nincs elég pénze arra, hogy befejezze a kastélyok felújítását és gazdaságosan működtesse azokat – mondta Lázár János építési miniszter, aki a füzérradványi Károlyi-kastélyban rögzítette Kastélyinfó című videósorozatának első részét.

„Azt szeretném elérni, hogy néhány nagy, nemzetközileg respektált vállalat egy-egy nagyon fontos régi épületünknek a sorsát viselje és fogadja örökbe ezeket az épületeket. Nekem nem több a célom.

Nem elkótyavetyélni akarom, nem privatizálni, nem eldobni ezeket, csak azt szeretném, hogyha egyrészről lenne gazdája, aki napi szinten jól üzemelteti,

másrészről pedig olyan gazdája legyen, akinek van forrása és igénye is arra, hogy ezek jó állapotban legyenek, és vele szemben társadalmi elvárás is ez, aminek mindenképpen meg akar felelni” – fogalmazott a tárcavezető.

Az építési miniszter biztos benne, hogy az úgynevezett kastélytörvény nagy vitákat gerjeszt és téves értelmezései is lesznek. „Az a kérdés, hogy bevonható-e olyan partner, hogy az állami érdek figyelembevétele mellett a magánszempontok is tudjanak érvényesülni. Ez egy nagy kérdés” – fűzte hozzá Lázár János, aki a kastélyok hasznosításával összefüggésben egy érdekes tapasztalatra is felhívta a figyelmet: „Az is egy nagyon fontos tudás, hogy a parkba sokszor többen mennek, mint az épületbe, mert az emberek nem biztos, hogy kastélymúzeumot akarnak nehéz történelmi információkkal és tudással.”

Még semmilyen döntés nem született arról, hogy a kormány valóban magánkézbe adja-e a korábban állami pénzből felújított várakat és kastélyokat, de az biztos, hogy

bármilyen megoldás lesz, ezeknek az épületeknek megmarad a közfunkciójuk

– mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára még áprilisban az Országgyűlésben. Dömötör Csaba az LMP-s Keresztes László Lóránt napirend előtti felszólalására reagált a törvényhozás plenáris ülésén.

„A kormány a rendszerváltás óta nem látott nagyságrendben újította fel Magyarország várait és kastélyait. Amikor így tett, akkor nemcsak örökségvédelmi és kultúravédő, hanem munkahelyvédő, munkahelyteremtő szempontok is szerepet játszottak. A kormány, illetve az ezzel megbízott minisztérium folyamatosan vizsgálja, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben is hogyan lehetne ezeket a forrásokat, beruházásokat a lehető legköltséghatékonyabb módon véghez vinni. Semmiféle döntés nem született ebben az ügyben. Azt vizsgálja az érintett minisztérium, hogy miként lehet plusz forrásokat bevonni az említett felújított intézmények kezelésébe úgy, hogy a műemlékek közfunkciója változatlanul megmaradjon, és ezek az intézmények változatlanul a köz javát szolgálják” – emelte ki Dömötör Csaba.

„Annak érdekében, hogy a gazdag épített és szellemi hagyatéknak a megmentésébe és a következő nemzedékekre való átörökítésébe a közérdek érvényesítésével és fontos törvényi garanciák mellett bevonjuk a magántőkét, az egyházakat és az önkormányzatokat is, új szabályozásra van szükség” – írta az InfoRádiónak az Építési és Közlekedési Minisztérium.