Más módszerekkel, de napjainkban is veszélyeztetik azokat a hagyományos értékeinket, amelyeket egykor a szovjet diktatúra igyekezett lerombolni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján szombaton Budapesten, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.

Beszédében a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány megvédi a családokat, támogatja az egyházakat, kiáll a nemzetállamok Európájáért, Magyarország szuverenitásáért.

Emlékeztetett: a kommunizmus a közösségek hierarchikus rendszerét vette célba a maga brutális eszközeivel. A szovjet uralom hatalmasságai pontosan tudták, hogy a tömeget akkor lehet igazán irányítani, ha nincsenek benne közösségek. Közösségek nélkül ez a rendszer végig az maradt, aminek indult: véres diktatúrának, amely végül a saját súlya alatt roskadt össze.

Varga Mihály felhívta a figyelmet: a mai kor kötelessége a jóvátétel, az emlékezés kereteinek biztosítása és fenntartása, ezért is döntött az Országgyűlés 2012-ben az emléknap létrehozásáról. A mai kor felelőssége, hogy egy későbbi korban ne legyen majd szükség újabb emléknapokra.

A miniszter hozzátette: ez a felelősség, ez a képesség mintha kikopni látszana az Unió vezetőiből. A második világháború után keleten pusztító ideológia tanai ma nyugatról köszönnek vissza. Más formában ugyan, és talán kifinomultabban, de érzékelhetően ugyanazon tévedések mentén. Az egykori tanok ismét terjednek, és ma is a közösségek kerültek a célkeresztbe az egyén felsőbbrendűségére hivatkozva.

Ma ismét a családok, az egyházak és a nemzetállamok vannak útban. Ezek a hagyományos közösségek a keresztény tanítás lényegi elemére, a szeretetre, így az együttműködésre épültek. Mi tudjuk, hogy hova vezet a közösségek szétrombolása, még akkor is, ha azokról egyesek önként mondanak le - mondta a miniszter.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a megemlékezésen elmondta: 1953. november 20-án és 25-én két szállítmánnyal, mintegy 1500 magyar volt politikai rab érkezett haza a Szovjetunió rabtelepeiről. Számukra 8-9 év rabsága ért véget.

A győztes végtelen bosszúja és mérhetetlen étvágya nyelte el a 20. század második világégésének végén a serdülőkort alig elhagyó, vagy még iskoláskorú "rettenetes bűnösöket". Mérhetetlen megaláztatás és szenvedés jutott osztályrészül, csak azért mert ők még hitték és élték az ősi jelszót: Istennel a hazáért mindhalálig.

Immár 11-ik éve emléknapja van, több mint 800 ezer ártatlanul elhurcolt honfitársunknak. Emlékezzünk ma többek között Kovács Béla politikusra, aki 10 év után térhetett haza a fogságból, vagy Bethlen István korábbi miniszterelnökre, aki szovjet börtönben halt meg, Bakay Szilárd vezérezredesre, Kiss Szaléz ferences atyára, akit a szovjetek kivégeztek, és nem utolsós sorban édesapámra Menczer Gusztávra a Szorakész alapítójára - mondta Menczer Erzsébet.

A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét megkoszorúzta a kormány nevében Varga Mihály, továbbá koszorút helyeztek el mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Kövér László házelnök, a Kúria, az ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnoksága képviseletében.