Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Facebook/Magyar Szocialista Párt

Az MSZP még töpreng Karácsony Gergely támogatásáról

A demokrácia és a jólét együttes felépítését ígérték a Magyar Szocialista Párt vezetői Rendszerváltást! című programjukat ismertetve. Az MSZP vezetősége beszélt a szocialisták jövő évi választási céljairól is.

Csütörtökön sajtóreggeli keretén belül mutatta be az MSZP Rendszerváltást! elnevezésű programját, mellyel a megfogalmazott terveken, célokon túlmenően alternatív utat szeretnének mutatni Magyarországnak, a magyar embereknek.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a párt háttérbeszélgetésén úgy fogalmazott: „kiábrándító az ellenzéki pártok között kialakult helyzet, ezek a viták csakis a Fidesz esélyeit növelik”. A szocialista politikus szerint a most bemutatott programjuk a társadalom minden tagja számára pozitív változásokat hozhat. Mint mondta, pártjuk meggyőződése, hogy az ország és az emberek megélhetése szempontjából jelenleg az a legfontosabb teendő, hogy

„ütemes és nagyarányú béremelési program” induljon el.

Kunhalmi Ágnes meglátása szerint vissza lehetne szorítani az inflációt, ha eltörölnék a kiskereskedelmi különadót és ha a magyar kormány befejezné a „veszekedést” az Európai Unióval. Nagy problémának nevezte, hogy nem érkeztek meg eddig az uniós források, mint ahogy a magas áfa és a benzinár jövedéki adója is olyan tétel szerinte, amelyet ha megváltoztatnának, kedvezőbb lenne a helyzet. Mint mondta, ezek azok az intézkedések, változások, melyeket fontosnak gondolnak meghozni a következő 5-10 évben és kormányváltás esetén szorgalmaznák ezeket.

A párt másik társelnöke, Komjáthi Imre az MSZP adó- és társadalompolitikai elképzeléseiről is beszélt. Elmondta, hogy programjuk alapján a minimálbért (2023-ban havi bruttó 232 ezer forint) adómentessé tennék, a mediánbér adóját (2023-ban havi bruttó 567 800 forint) 15 százalék alá vinnék, bruttó 567 ezer és 1 160 000 forint között tartanák a 15 százalékos adókulcsot, és e felett további 10 százalékos szolidaritási járulékfizetést vezetnének be. Komjáthi Imre fontosnak tartja a hazai munkakörülmények javítását is.

Az MSZP célja a szabadság, a jogbiztonság és a demokrácia újbóli megteremtése, a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése, a klímaigazságosság érvényre juttatása. Komjáthi Imre kiemelten fontosnak tartaná egy új munkatörvénykönyv megalkotását, amely megerősítené a szakszervezeteket, és

jelentősen védené a dolgozók biztonságát, egészségét, valamint kötelezettséget vállalna a bérek reálértékének emelésére.

Kunhalmi Ágnes kitért arra is, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választáson melyek az MSZP konkrét céljai. Közölte: jövő júniusban mindenképpen szeretnék megőrizni a polgármestereik, alpolgármestereik és képviselőik számát az önkormányzatokban, illetve legalább egy képviselővel ott szeretnénk lenni újra az Európai Parlamentben is.

Még nem döntötték el, hogy támogatják-e Karácsony Gergelyt

Kunhalmi Ágnes az InfoRádió kérdésére válaszolva azt mondta, még nincs hivatalos döntés arról, hogy az MSZP támogatja-e Karácsony Gergelyt a főpolgármester-választáson. Ugyanakkor hozzátette: ő és Tüttő Kata „nagyon sokat tettek azért, hogy a kormányzati megszorítások és pénzelvonások ellenére Budapest működjön, fejlődjön”. Külön kiemelte a Lánchíd felújítása érdekében tett erőfeszítéseiket.

Kunhalmi Ágnes szerint korábban egyetlen főpolgármesternek sem kellett „olyan körülmények között és olyan kormányzati ellenszélben” regnálnia, mint 2019 óta Karácsony Gergelynek. Szerinte ebben

„jól vizsgázott”, de azt nem tudta megmondani, hogy támogatják-e újra, ezzel kapcsolatban csak a párt hivatalos döntése után adnak tájékoztatást.

Tóth Bertalan frakcióvezető kijelentette: a szocialistáknak nem az ellenzéki torta szeletelése a célja, hanem a Magyarországon élő emberek támogatása, a valódi rendszerváltás elérése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×