Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Fortepan / Bojár Sándor

Meddig kell nézni a hegyeshalmi határátkelő kísértetházát - itt a kormányzati válasz

Az elmúlt években már csak madarak tanyája volt, de érdemi szerepét régen elvesztette.

Ahol egykor mindenkinek görcsbe rándult a gyomra, ott ma már semmi nem emlékeztet a zord múltra. Az ablakok betörve, a vízvezetékek kiszabva - írja le a hegyeshalmi határátkelő főépületének november eleji állapotát a kisalfold.hu.

Az 1982-ben átadott ingatlan állami tulajdon, a nemzeti vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A hegyeshalmi önkormányzat még 2012-ben kötött bérleti és üzemeltetési szerződést a területre. Intézte a község a különböző bérbeadásokat, aminek fejében üzemeltették a határátkelő helyet. Rendezték a terepet többek között, gondoskodtak a szemét összeszedéséről és elszállításáról, gondozták a környezetet.

2015-ben vetődött fel a gondolat, hogy az autópálya vonalának kiegyenesítése miatt lebontják a főépületet is.

Szőke László, Hegyeshalom polgármestere azt mondta a portálnak, hogy a jelenlegi elképzelések szerint a terület mindkét oldalán autópálya pihenőt fognak kialakítani, és a kettőt felüljáróval vagy aluljáróval kötik össze. Épül benzinkút is, valamint a kilépő oldalon egy nagyobb méretű kamionos pihenő.

A hegyeshalmi határátkelő akadálymentesítése már a nyáron megkezdődött, akkor a településvezetést még aggasztotta, hogy jelentős adóbevételtől eshetnek el, ha a megálló megszűnik:

(Nyitókép: Fortepan / Bojár Sándor)

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×