Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Navracsics Tibor
Nyitókép: Facebook/Navracsics Tibor

Az ország kétharmadára jutott uniós pénz, a többi területre más megoldása van a kormánynak

Az európai uniós források felhasználását tekintve Magyarország az európai uniós tagállamok sorában a legjobbak között foglal helyet - hangoztatta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (Top) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) záró eseményén.

Navracsics Tibor felidézte, hogy az elmúlt időszakban 13 000 fejlesztés valósult meg Magyarország területén a programok keretében, amelyek célja, hogy zárulhasson a szakadék az ország legfejlettebb és legfejletlenebb régiói között, tehát "ne jelentsen életesélybeli különbséget az, hogy valaki hol születik Magyarországon".

A miniszter megköszönte az Európai Bizottság hozzáállását az elmúlt, most záródó időszak operatív programjainak a végrehajtásához, az uniós források ütemes folyósításához. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország élhetőbb és versenyképesebb ország lehessen - mondta.

Ismertetése szerint

a fejlesztések az ország kétharmad részét fedték le, a fennmaradó területeket pedig - amelyek településszerkezeti okokból nem fértek bele az uniós fejlesztésekbe - nemzeti finanszírozású, komplex térségi programokkal kívánják felzárkóztatni.

Kiemelte: az a több mint 2000 település, amelyeken fejlesztések valósultak meg, nemcsak az élő képviselői Magyarország és az Európai Bizottság közötti együttműködésnek, hanem "bizonyítéka is annak, hogy tudunk sikeresen együttműködni, sőt jól tudjuk használni az EU-s forrásokat".

Hangsúlyozta, hogy az ország a most záruló pénzügyi keretterv időszakában is az unió élcsoportjában szerepel az EU-s források felhasználását tekintve, ezért "érdemes számunkra az EU-s forrásokat megítélni és odaadni".

A miniszter beszédében arra biztatta az Európai Bizottság képviselőit, hogy lépjenek túl a politikai félelmeiken, és ne az Európai Parlament politikai állásfoglalásának, hanem a saját szakmai álláspontjuknak megfelelő hozzanak döntést a források kifizetéséről.

"Mi az elmúlt másfél évben a tárgyalások során mindent megtettünk, amit az Európai Bizottság kért tőlünk, jó megoldásokat egyeztettünk, jó megoldásokban tudtunk megállapodni. Én abban bízom, hogy ennek eredményeként, ahogy tavaly év végén is meg tudtunk állapodni az EU-s források folyósításáról, úgy most is rendezni tudjuk a bizottság által támasztott kéréseket, feltételeket, és ugyanilyen lendülettel tudjuk folytatni a TOP plusz programban a térségek felzárkóztatását. Hiszen ez nem csak Magyarország belügye, hanem az egész unió versenyképessége függ ettől" - fogalmazott Navracsics Tibor.

Agnés Monfret, az Európai Bizottság osztályvezetője felsorolta, hogy a Top és a Vekop projektek keretében

  • több mint 10 000 új vagy felújított férőhelyet alakítottak ki a magyarországi bölcsődékben,
  • mintegy 50 000 férőhelyet óvodákban,
  • 3700 hektárnyi új üzleti parkot hoztak létre a kevésbé fejlett településeken.
  • Megújult 3,3 millió négyzetméternyi közterület,
  • több mint 500 kilométernyi kerékpárút épült, valamint
  • megújult 2000 háziorvosi rendelő,
  • csaknem 65 000 fő vett részt munkaerőpiaci képzéseken, és
  • 99 helyi akciócsoportot támogattak fejlesztési stratégiájuk megvalósításában.

"Ezek a helyi programok helyi emberekkel valósultak meg ott, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre" - emelte ki.

Felidézte, hogy a 2021-2027-es uniós ciklusra 22 milliárd eurós kohéziós keret áll Magyarország rendelkezésére, amely több mint nyolcezer milliárd forint, a magyar GDP 12 százaléka.

Megfogalmazása szerint most vagyunk a legközelebb a területi, szociális, gazdasági és társadalmi kohézióhoz, ami kulcsfontosságú Európa számára,

hiszen vagy mindenhol biztosítva van a területi fejlettség, vagy gyengül az európai belső piac.

Rámutatott: a kohéziós politika csökkenti a régiók és a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, és valódi pozitív változásokat hoz az emberek életébe. Véleménye szerint ezzel nagyon kevesen vannak tisztában Magyarországon. "Olyan mintha minél többet fektetnénk bele, de az emberek mégis egyre kevesebbet tudnának erről" - mondta, ezért hangsúlyozta, hogy a kommunikációt javítani kell.

"Számítok a magyar kollégákra, hogy továbbra is együtt tudunk működni megbízható partnerként az eredmények elérésében, azt követően pedig méltó partnerekként tudjuk kommunikálni a közösen elért nagyszerű eredményeket" - húzta alá.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (Top) mintegy 4 milliárd euró összegű európai társfinanszírozással támogatta a területfejlesztési beruházásokat Magyarország kevésbé fejlett régióiban. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) 582 millió euró összegű európai társfinanszírozással támogatta a területi beavatkozásokat és az ágazati programok projektjeit a fejlettebb közép-magyarországi régióban.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira, amelyet még azoknak is meg kellene fizetniük, akik le sem szállnak a fedélzetről. A kezdeményezés célja a hajóturizmusból fakadó pénzügyi és infrastrukturális terhek igazságosabb megosztása, valamint az, hogy a bevételeket a város megóvására fordítsák. A lépés precedenst teremthet más horvát kikötővárosok, különösen az egyre nagyobb tömegeket fogadó Split számára a gazdasági haszon és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésében - jelentette a Dalmacija Danas.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×