Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
biker with her bicycle next to the Lake Balaton active holiday ride round lake .
Nyitókép: I love takeing photos and i thin/Getty Images

Nagy változás jön a Balatonnál is

Véget ér a tavi viharjelzési szezon kedden, mostantól nem segítik a tavakon lévőket a villogó fények.

Emlékeztettek arra: a meteorológiai szolgálat április 1-től október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet, a viharjelzést és a riasztást a katasztrófavédelem fényjelző rendszere biztosítja.

Az idei viharjelzési szezonban a Balatonnál a szél az átlagosnál kissé gyengébb volt, erőssége a tavaszi hónapokban, illetve a keleti medencében még júliusban érte el vagy haladta meg az átlagot.

Hat erős - óránkénti legalább 90 kilométeres széllel érkező - vihar érte el a Balatont és térségét:

a nyári hónapokban négy - ebből júliusban kettő -, szeptemberben és októberben egy-egy alkalommal. A két legnagyobb június 23-án, illetve július 13-án volt, óránkénti 110 kilométeres szélmaximummal.

A keleti medencében egy zivataros szélrohamban augusztus 28-án kiugróan magas, óránkénti 131 kilométeres szélsebességet regisztrált az automata. Október 27-én pedig egy hidegfront hatására a balatonszemesi platform mért kiugró, óránkénti 121 kilométeres szélsebességet.

A szezon az átlagosnál hűvösebben indult: az áprilisi középhőmérsékletek mintegy 2 Celsius-fokkal, a májusiak 0,5 fokkal lettek alacsonyabbak az ilyenkor várhatónál. Azonban a nyári hónapok mindegyike melegebb volt - 0,2-1,3 fokkal - az 1990 és 2020 közötti évek átlagánál; összességében a nyári hónapok középhőmérséklete Keszthelyen a 21,2, Siófokon a 22,9 Celsius-fokot érte el.

A szeptember pedig - ahogyan országos szinten is - rekord meleg volt.

A hónap átlaghőmérséklete Keszthelyen csaknem 3 fokkal, Siófokon több mint 3 fokkal meghaladta a 30 éves klímaátlagot, Siófokon a havi átlaghőmérséklet 20,8 fok volt, ez meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket.

A Balatonnál 29 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot, míg a Velencei-tónál 33 nap. E napok közül a Balatonnál három, a Velencei-tónál négy szeptemberre esett.

Az adatok szerint 35 Celsius-fok feletti léghőmérséklet a Balatonnál két, a Velencei-tónál négy napon fordult elő. A nyár legmelegebb hónapja a július volt. A szezon legmelegebb napja viszont augusztus 26-a lett, aznap Siófokon 35,2, Fonyódon 36,4 fokkal tetőzött a hőmérséklet.

A szezon első hat hónapjában szeptember kivételével jellemzően az átlagosnál több csapadék hullott. Júniusban volt néhány helyen az átlagnál kevesebb csapadék, szeptemberben pedig jellemzően mindenütt csak az elvárható fele, harmada hullott le. Augusztusban a csapadék havi mennyisége több helyen meghaladta a 100 milliméternyit.

A napi legtöbb csapadék a szezonban állomásonként általában 25 és 40 milliméternyi között alakult. Balatonlellén június 6-án azonban kiugróan magas értéket, 68,6 milliméternyit mértek. Ugyanakkor elmondható, hogy az erősen csapadékos havi két vagy három nap mellett hosszabb, akár kéthetes száraz időszakok is előfordultak - írták.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×