Bakondi György ijesztő perspektívának nevezte azt a lehetőséget, hogy egy tálib hatalom dönthetné el, ki léphet be Európába és ki nem, miután az afgán embercsempészek javára eldőlni látszik az a küzdelem, amit déli határunk túloldalán embercsempész bandák folytattak egymással a terület feletti uralomért.

Az afgán embercsempész csoportok szervezettsége egyre inkább arra utal, hogy tevékenységüket - például a pénz beszedését - összehangolják, feltehetően Afganisztánból irányítják - mondta.

Korábban csak egymás ellen használtak fegyvereket, aztán elkezdték a helyi lakosságot terrorizálni, most pedig már megtámadják a határon szolgálatot teljesítőket is - tette hozzá.

Csak idén eddig nyolc rendőr sérült meg és sok száz millió forintos kár keletkezett műszaki berendezésekben - sorolta.

Ha ebbe jobban belegondolunk, különösen érdekes az az európai uniós megközelítés, ami szerint "humanitárius feladatunk, hogy segítsünk szegény rászorulókon" - mondta.

"Nehezen tudom elképzelni, hogyan lehetne humanitárius alapon segíteni annak, aki géppisztollyal támad a határt védő rendőri erőkre" - jegyezte meg, hozzátéve: az embercsempészés bűncselekmény, az illegális határátlépés ugyancsak bűncselekmény.

Bakondi György hangsúlyozta: az illegális bevándorlók által elkövetett cselekmények sokasága mutatja, hogy korántsem menekültkérdésről, sokkal inkább belbiztonsági és szuverenitás kérdésről van szó.

Azt, hogy egy adott országba ki és milyen feltételekkel léphet be, a nemzetállamnak kell eldöntenie - jelentette ki.

Bakondi György "nagyon nagy mulasztásnak, nagy hibának nevezte", hogy a terrorcselekmények miatt súlyosan feszült biztonságpolitikai helyzetben európai országok egymás után függesztik fel a schengeni kötelezettségeket, pedig a schengeni koncepció lényege éppen a külső határok megvédése lenne.

A belső határok ellenőrzésének visszaállítása a lakosság utazásai során korlátozásokkal járhat és akadályozhatja az áruforgalmat is - mondta.

Bakondi György arra a kérdésre, hogy a Gázában folyó harcok miatt elindulhat-e egy újabb menekülthullám, azt mondta: egyelőre azt még nem lehet megmondani, hányan lehetnek és merre tartanak majd.

Szavai szerint fontos lenne, hogy az Európai Unióban az illetékesek - felismerve, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk - végiggondolják 2015 óta folytatott elhibázott migrációs politikájukat és annak következményeit, mert az biztos, hogy a külső határok védelmére, az európai emberek biztonságára az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítaniuk.