Szerdán eltemették Sólyom László volt köztársasági elnököt a Fiumei úti sírkertben. Az Alkotmánybíróság első elnökét a nemzeti emlékhely 10-es parcellájában, felesége mellé helyezték örök nyugalomra római katolikus szertartás szerint.

Landi Balázs, a volt államfő titkárságvezetője, tanítványa, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense búcsúbeszédében elmondta, Sólyom László annyira megbecsülte az ajándékba kapott élet értékét, hogy "újra és újra meghalt érte", először felesége, Erzsébet halálát követően.

Hozzátette: a volt államfő mindvégig egymaga és otthon ápolta feleségét, akinek halála megrendítette. Ezt követően a volt államfő szinte teljesen visszavonult a nyilvánosság elől és

75 évesen egyedül, egyhuzamban végig gyalogolta az El Camino hatszáz kilométer hosszú zarándokútját

- közölte.

Landi Balázs úgy fogalmazott: "nagy utat járt be, meghalt egy másik életért".

A titkárságvezető azt mondta, Sólyom Lászlónál két évvel felesége halála után betegséget diagnosztizáltak, amit a volt köztársasági elnök úgy emlegetett, "szolidaritásrák". Komoly kockázattal járó műtéten esett át.

Elmondta, ezt a "halálát" is nagyon tudatosan élte meg: alig

egy év alatt összeállították a Sólyom László életművét magában foglaló háromkötetes gyűjteményes művet, Documenta címmel,

miközben, talán legidősebb emberként Magyarországon megtanult repülőgépet vezetni, majd levizsgázott és pilótaengedélyt szerzett.

Az egyetemi docens úgy folytatta: újabb két év után ismét kiújult a volt köztársasági elnök betegsége, aki a kezeléseket követően teológiai írások fordításába kezdett. Alig másfél év alatt megtanult annyira olaszul, hogy lefordította magyarra Andrea Riccardi szerkesztésében megjelent Ferenc pápa és az ő ideje című könyvet - jegyezte meg. Landi Balázs arra is kitért: ekkor kérte meg Sólyom László, hogy a temetésén, a szertartást vezető papon kívül, csak ő beszéljen.

A betegség ismételt kiújulása, majd a sokadik műtétek után Sólyom László óriási erővel és töretlen derűvel tért vissza a fordításhoz, két új témában mélyedt el: egyfelől a többségi világban futótűzként terjedő, tömegeket magával ragadó "kereszténységgel", másfelől Kína vallásos életével foglalkozott - mondta.

De "szolidaritásrák" ezúttal már nem adta meg neki a "szokásos két év türelmi időt" - mondta búcsúztatójában a titkárságvezető, aki azt is közölte, hogy Sólyom László idén februárban még felgyalogolt a Zengőre.

Landi Balázs azt mondta, ha visszatekintünk Sólyom László tartalmas élete különböző, mind okait, mind módját tekintve eltérően meghatározó életszakaszaira, lehetetlen egyetlen jelzőt, legyen az akár a tudós, akár az alkotmányos, vagy éppen az elvhű kiemelni, mert valójában mindezek együtt jellemeznék őt. Úgy folytatta:

lényegtelen a jelző, ember volt, aki egyszeri és megismételhetetlen, és ennélfogva önmagában méltóságteljes érték.

Amiben ugyanakkor mégis kitűnt, hogy ő ezt az ajándékba kapott értéket halála pillanatáig tudatosan megélte, őrizte, képviselte és gyarapította - fogalmazott.

A temetési szertatást végző Felföldi László pécsi megyés püspök azt mondta: Sólyom Lászlótól tanulhattunk és a jövőben is tanulnunk kell akár köztársasági elnökként, akár alkotmánybíróként, vagy egyetemi tanárként mondott egykori gondolatait hallgatva vagy olvasva.

A püspök arról beszélt: a krisztusi példabeszéd szerint minden emberi élet, ahogy minden ház is, a lerakott alapoktól függ, azon áll vagy omlik össze. Hangsúlyozta: Sólyom László nagyon tudatosan, erős akarattal, mély hittel erre a megrendíthetetlen sziklára építette életét, emberi küldetését.

Ennek a rendíthetetlen sziklának a három sarokköve

Sólyom László csendes, de nagyon határozottan megélt hite, az embertársaihoz fűződő kapcsolata, valamint családja volt,

hitvese, gyermekei, unokái és dédunokái, akiket féltő módon, de okosan szeretett - mondta.

Kiemelte: Sólyom László életében az irgalmasság, a jótékonyság és az egymásra figyelés nem csak szavak voltak, hiszen nem sokkal azt követően, hogy 2010 augusztusában kiköltözött a Sándor-palotából, önkéntesnek jelentkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Széll Kálmán téri melegedőjébe, és teljes titokban, korábbi elnökként a "hajléktalanok alázatos szolgájává tette magát". Hetente négyszer felült a hajnali öt órás buszra, a zsíroskenyerezőben kezdett és még az megelőzően távozott, hogy az első hajléktalan emberek megérkeztek volna - idézte fel a püspök, hozzátéve, hogy amikor a miértekről kérdezték, akkor a volt államfő azt válaszolta, szeretne hasznos lenni.

Felföldi László azt mondta: Sólyom László intellektuális és morális ereje, emberi tartása igazodási pontot jelentett és jelent számunkra ma is.

A szertartáson részt vett

• Novák Katalin államfő,
• Áder János és
• Schmitt Pál volt köztársasági elnök,
• Kövér László, az Országgyűlés elnöke,
• a kormány több tagja,
• Karácsony Gergely főpolgármester,
• a diplomáciai testületek, valamint az egyházak és a parlamenti pártok képviselői, valamint
• az Alkotmánybíróság több tagja.

A temetési szertatást megelőzően az elhunytért felajánlott szentmisét a Jézus Szíve Jezsuita templomban tartották.

Sólyom László - aki 2005 és 2010 között volt Magyarország köztársasági elnöke - hosszú betegség után, életének nyolcvankettedik évében, 2023. október 8-án hunyt el.

Kónya Imre: politikusi erényeket is megcsillogtatott, pedig ilyen ambíciói nem voltak

Sólyom László a parlamentáris demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság elkötelezett híve volt - mondta az InfoRádiónak Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, volt MDF-es politikus, a Független Jogász Fórum alapító elnöke.

"Elsősorban mint ellenzékit ismertem meg egy környezetvédelmi tüntetésen. Ez indított arra, hogy meghívjam a Független Jogász Fórumba, a hívásnak első szóra eleget tett, személyes kapcsolatba is kerültünk" - idézte fel.

Egyszerre ismerte fel benne a tekintélyes jogászprofesszort és az aktivistát, aki "nagyon-nagyon köznapi ember volt".

"Ő volt az, aki Tölgyessy Péterrel együtt az MSZMP megbízottaival megtárgyalta a nemzeti kerekasztal-tárgyalások kereteit, igaz, ezt teljesen az ellenzéki kerekasztal utasításainak megfelelően tette, de mégiscsak ő folytatta le a tárgyalásokat, jelentős volt a szerepe."

Kónya Imre számára nem tűnt úgy, hogy politikusi ambíciói lennének Sólyom Lászlónak, de "politikusi erényeket így is megcsillogtatott", mert a megállapodást létre kellett hozni. Persze sikertelenségei is voltak, Haraszti Miklóssal (SZDSZ) nagy küzdelmeket folytatott, mivel - Kónya Imre visszaemlékezése szerint - Haraszti Miklós "nem akart sajtótörvényt", (...) akkor már nagyon megfeleltek az SZDSZ-nek a meglévő médiaviszonyok.

Később az energiáit arra fordította, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvényt létrehozza, szintén Tölgyessy Péterrel együtt.

Kónya Imre kiemelte, Sólyom László az AB-elnöki és államfői szolgálattal egyaránt azonosulni tudott, "a tisztség méltóságát hangsúlyozta, függetlenül attól, hogy ez a személyiségétől idegen is volt".

Az egykori tárcavezető szerint hívő katolikus, politikai felfogása szerint konzervatív-liberális volt Sólyom László, de ezen hitvallásai sem az Alkotmánybíróság, sem az ország első embereként nem befolyásolták, "a pártok fölé emelkedve, függetlenül látta el azt a szerepet, amit a parlament rábízott".

"A parlamentáris demokrácia, a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia híveként fogunk emlékezni rá" - zárta gondolatait.

Lányi András: a cselekedetei és a gondolatai mindig összhangban álltak egymással

"Sólyom Lászlóra úgy fog emlékezni a történelem, mint a szakemberre, aki megalkotta a rendszerváltozás jogi kereteit" - ezt már Lányi András író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója mondta az InfoRádiónak.

1987-ben ismerkedtek meg egy kiadvány szerkesztése kapcsán, a kiadvány ("Arat a magyar") a rendszerváltozás előtt álló Magyarország társadalmáról kívánt képet nyújtani; a kiadványhoz Sólyom László környezetjogászként járult hozzá.

"Annyira határozott, egyértelmű jellem volt, hogy én is ilyennek ismertem meg, mint bárki más. Szerény, öntudatos, világosan beszélő és gondolkodó ember volt, akinek a cselekedetei és a gondolatai mindig összhangban álltak egymással."

Lányi András szerint az ország nyilvánossága az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain ismerte meg Sólyom Lászlót, ennek felvételei ma is nyilvánosan elérhetők - hívta fel a figyelmet.

Ugyanakkor

"önkritikus látásmódja" nagyon megkülönböztette őt a politikai közéletben megszokott viselkedésmódoktól, amitől nem bizonytalanabb volt, épp ellenkezőleg.

"Hosszabb távon gondolkodó, elveihez mindenáron, következetesen ragaszkodó" személyiségként írta le a néhai államfőt, aki emiatt "elszigetelődött a napi politika szereplőitől."

Amikor Sólyom László államfő volt, nem kereste őt személyesen, de különböző petíciókkal államfőként igen.

"2006-ban a Nem ilyen országban akarunk élni! című, 56 közéleti személyiség, tudós és egyebek által aláírt nyilatkozattal kerestük, 2008-ban pedig a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatban írt beadvánnyal, ezekre ő pozitívan reagált" - hozta fel példaként.

2010 után csendesen élte életét Sólyom László, erről Lányi András azt mondta, "visszavonult a közélettől", tudomásul vette, hogy nem választották újra államfőnek, államelmélettel foglalkozott, hívták őt mindenfelé, és végre a családjának élhetett, illetve természetszerető hajlamának.

"Igyekezett magánemberként hasznossá tenni magát a Máltai Szeretszolgálaton, áthaladó migránsoknak való kenyérkenésen, ilyeneken keresztül, nem érezte, hogy a méltóságán csorba esik. Tevékeny életet élt."

Lányi András szerint a 2010 után kialakult rendszerben és annak ellenzékeként sem találta a helyét a közéletben. A történelemkönyvekben több sor lesz szerinte Sólyom Lászlóról, mint ahogy azt ma gondolnánk.